Paleogén

	Paleogén; (66 – 23,03 millió évvel ezelőtt)
Előző időszak	Következő időszak
Kréta	Neogén
	PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	Környezeti jellemzők; (átlagos értékek az időegységen belül)
O2	26 % – a mai szint 130 %-a
CO2	500 ppm – az iparosodás előtti szint 2-szerese
Hőmérséklet	18 °C – 4 °C-kal tér el a mai szinttől
	Idővonal
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
	A kainozoikum idő eseményei m • v • sz -65 — – -60 — – -55 — – -50 — – -45 — – -40 — – -35 — – -30 — – -25 — – -20 — – -15 — – -10 — – -5 — – 0 — Neogén Paleogén Kréta Zanclai Messinai Tortonai Serravallei Langhei Burdigaliai Aquitaniai Katti Rupeli Priabonai Bartoni Lutetiai Ypresi Thaneti Selandi Dániai N N; e; o; g; é; n P; a; l; e; o; g; é; n P. Pl; io. M; i; o; c; é; n O; l; i; g; o; c. E; o; c; é; n P; a; l; e; o; c. ← 6 ← 7 ← 8 ← 9 ← 10 ← 11 5,332 –; 3,600 Ma 7,246 –; 5,332 Ma 11,608 –; 7,246 Ma 13,82 –; 11,608 Ma 15,97 –; 13,82 Ma 20,43 –; 15,97 Ma 23,03 –; 20,43 Ma 28,4 ± 0,1 –; 23,03 Ma 33,9 ± 0,1 –; 28,4 ± 0,1 Ma 37,2 ± 0,1 –; 33,9 ± 0,1 Ma 40,4 ± 0,2 –; 37,2 ± 0,1 Ma 48,6 ± 0,2 –; 40,4 ± 0,2 Ma 55,8 ± 0,2 –; 48,6 ± 0,2 Ma 58,7 ± 0,2 –; 55,8 ± 0,2 Ma ~61,1 –; 58,7 ± 0,2 Ma ~65,5 ± 0,3 – ~61,1 Ma ← 1 ← 2 ← 3 ← 4 ← 5 Kainozoikum; Mezozoikum; NNegyedidőszak; P.Pleisztocén; Plio.Pliocén; 1K-T esemény; 2Paleocén-eocén; hőmérsékleti maximum; 3Az Antarktisz első; állandó jégtakarója; 4Messinai sókrízis; 5Az észak-amerikai préri; kiterjedése; 6Piacenzai (3,600 – 2,588 Ma); 7Gelasi (2,588 – 1,806 Ma); 8Calabriai (1,806 – 0,781 Ma); 9Ioni (0,781 – 0,126 Ma); 10Felső (0,126 – 0,0117 Ma); 11Holocén (0,0117 Ma – ); A kainozoikum eseményeinek; hozzávetőleges idővonala.; A skálán az évmilliók láthatók.;

A paleogén földtörténeti időszak, amely 65,5 ± 0,3 millió évvel ezelőtt kezdődött a kréta időszak után, és 23,03 millió évvel ezelőtt ért véget a neogén időszak kezdetekor.^[6] Nevezik néha nummulitikumnak is a Nummulites nemhez tartozó ősmaradványok nagy gyakorisága miatt, valamint magyar szakirodalmi megfelelője az óharmadidőszak.

A paleogén során alakult ki kisszámú fajból az emlősök nagy változatossága, miután a kréta időszak végén, a kréta–tercier kihalási esemény során többek között a szárazföldi élőhelyek nagy részét korábban uraló dinoszauruszok is kihaltak, számos élőhelyet és életmódot hagyva betöltetlenül.

Éghajlat

A korszak végén az éghajlat némileg lehűlt, és Észak-Amerikában visszahúzódtak a beltengerek. A lehűlés előtt, a paleogén első negyedében volt azonban a bolygó egyik leggyorsabb globális felmelegedése, aminek eredménye, a paleocén-eocén hőmérsékleti csúcs jelentős változásokat okozott a tengeri élővilágban. (Ennél az éghajlati eseménynél húzzuk meg a paleocén és az eocén határát.)

Ősföldrajz

A paleogén során már létrejöttek a mai kontinentális és kisebb szárazföldtömbök, bár még más formációban és pozícióban mint ma.

Élővilág

Az emlősök közül sok faj nagyméretűvé vált, a szárazföldön elfoglalva az óriás őshüllők helyét, mások egyéb szárazföldi, vízi és légi élőhelyekre specializálódtak. Ebben a korszakban vették fel a maival jórészt megegyező alakjukat a madarak fajai.

A paleocén-eocén felmelegedés felborította az óceánok és a légkör áramlási rendszereit, ami a szárazföldön segítette az emlősök specializálódását, a mélytengerekben pedig a fenéklakó foraminiforák számos fajának kihalásához vezetett.

Tagolása

Az időszakot az alábbi három korra tagolják (a korábbitól a későbbi felé haladva):

Paleocén kor: 66,0 – 56,0 Ma
Eocén kor: 56,0 – 33,9 Ma
Oligocén kor: 33,9 – 23,03 Ma

Régebbi tagolás

A paleogént néha kora harmadidőszak, a neogént késő harmadidőszak néven is említik. Ez egy korábbi felosztást tükröz, amely harmadidőszak alatt a mai felosztás szerinti paleogént és a neogén jórészét értette, a pleisztocén és a holocén (jelenkor) korszakok pedig a negyedidőszak részeiként szerepeltek. A tudósok ezt a régebbi felosztást többnyire már nem használják, mivel a paleogén-neogén felosztásban az időszakok hosszúságban jobban összemérhetők a korábbi földtörténeti korokkal.