Pataki József (történész)
Pataki József (Kászonjakabfalva, 1908. december 26. – Kolozsvár, 1993. szeptember 17.) történész, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. ÉleteKászonjakabfalván született, az elemi iskolát Apahidán, középiskolai tanulmányait a kolozsvári Piarista Gimnáziumban végezte, 1926-ban. A kolozsvári I. Ferdinánd (román) Egyetemen 1930-ban szerzett egyetemes- és román történelem, valamint román nyelv szakos oklevelet. Tanári pályáját egykori gimnáziumában kezdte, majd Marosvásárhelyen, a Római Katolikus Tanítóképzőben és gimnáziumban tanított. 1941–44 között a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium igazgatója volt, ebben az időszakban szerkesztette az Iskolai Értesítőt, cikkei jelentek meg az Erdélyi Iskola, az Erdélyi Tudósító és a Székely Nép című lapban. 1944-től katonai szolgálatot teljesített, majd orosz hadifogságba került, ahonnan 1948 végén szabadult. 1949–1955 között a kolozsvári Kereskedelmi középiskola, majd a Tanártovábbképző Intézet tanára, 1956-tól a Bolyai Tudományegyetem történelem karának volt a professzora. Az egyesített Babeș-Bolyai Egyetemen a középkori egyetemes történet magyar előadója volt nyugalomba vonulásáig. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Doktori disszertációját Anjou királyaink és a két román vajdaság címmel a Ferenc József Tudományegyetemen védte meg 1944-ben. 1993. szeptember 17-én hunyt el, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra. MunkásságaDemény Lajossal közösen kutatták és tárták fel a huszita mozgalom erdélyi elterjedésének és az 1437-es parasztfelkelés okainak ismeretlen adatait. Tanulmányaikat A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem (1945–1955) című kötete közölte 1956-ban, A huszita forradalmi mozgalom elterjedése hazánkban, és hatása a parasztok 1437–38. évi felkelésére címmel. A magyar és a román tudományos kapcsolatok történetéhez készült beszámolója a Kelemen Lajos Emlékkönyvben jelent meg 1957-ben. Erdély gazdasági fejlődésének tervére vonatkozó levéltári feldolgozásai közé tartozik az 1971-ben Csíkszeredában kiadott, A Csíki vashámor a XVII. század második felében című tanulmánya, amely a székelyföldi vasipari hagyományokat mutatja be. A Nürnbergben őrzött okmányok mélyreható elemzése lehetővé tette, a Hunyadiak vajdahunyadi uradalmában folytatott gazdálkodás megismerését. Ez az értékes XVI. századi forrásanyag a Román Akadémia gondozásában jelent meg 1973-ban, amelynek összegyűjtéséért, illetve feldolgozásáért Nicolae Bălcescu-díjjal tüntették ki. Legenda és valóság címmel közölte a Korunk 1970/4 számában a Csíki székely krónikáról írt kritikáját. Történetírói érdeme a székelység múltjára vonatkozó anyag feltárása. Imreh Istvánnal közösen kutatták és tették közzé román nyelven az Acta Napocensis 1967, 1969-es múzeumi évkönyvben, valamint magyar nyelven az Aluta 1969 és 1970-es számában Udvarhelyszék mezőgazdaságának XVI. századi múltjából készült munkájukat. Ugyancsak közös tanulmányuk, A székely falu gazdasági-társadalmi szerkezete a XVI. század végén és a XVII. század elején, amely a Székely felkelés 1595-1596 előzményei, lefolyása, következményei című könyvben jelent meg, 1979-ben. Az 1981-ben elkészült Kolozsvári emlékírók 1603–1720 című kötete több évtizedes kutatásának eredménye, amely Kolozsvár múltjára vonatkozó, kiadatlan emlékiratok közreadásával vált hasznos forráskiadvánnyá. Demény Lajossal együttműködve és a Kriterion Könyvkiadó segítségével indították útjára a Székely Oklevéltár új sorozatát, melynek köteteiben az egykori Udvarhelyszék törvénykezési anyagaiból válogattak. Az 1983-ban és 1985-ben megjelent I. és II. kötetet közösen szerkesztették, ugyanakkor az 1994-ben megjelent III. kötet előkészítésében is részt vett. 1991-ben Batthyány Ignác születésének 250. évfordulója alkalmával, a Csíki Székely Múzeumban szervezett emlékkiállításon, Pataki József méltatta a nagynevű erdélyi püspök munkásságát. Imreh Istvánnal közösen állították össze a Kászonszéki krónika 1650–1750 című könyvet, amely 1992-ben jelent meg az Európa Könyvkiadó és a Kriterion Könyvkiadó közös gondozásában. Az előszóban az alábbiakat olvashatjuk: „A hajdani kászoniak életét, sorsát felidézve, magyar nemzetiségi önismeretünk ügyét kívántuk szolgálni. Valljuk, hogy a teljességre, épségre törő emberi életnek nélkülözhetetlen eleme a valóságot tükröző, csonkítatlan történeti tudat.” Művei
Irodalom
Emlékezete a Székelyföldön
Előadók: Kiss András: Pataki József Kolozsvárra vonatkozó kutatásai, Sipos Gábor: Pataki József, a tanár, Forró Albert: Pataki József Csík- és Kászonszékre vonatkozó munkássága
Jegyzetek
Források
További információk |