Pellengér

A pellengér (szégyenfa) a középkorban elterjedt megszégyenítő büntetési eszköz, amelynek nevelő-elrettentő-visszatartó ereje a nyilvánosságban rejlett. Magyar és német területen általában kőből készült dobogóból és a rajta elhelyezett oszlopból áll, amelyhez hozzákötözték az elítéltet.

A nyugati nyelvekben használt neve a középkori latin pilloria szóból származhat, ami valószínűleg az „oszlop, kőakadály” jelentésű pila szó diminutív (kicsinyített) alakja.

A magyar pellengér szó a német pranger-ből ered.^[1][2]

Szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pelengér, pilinger, pillinger, perrengér, pölöngér.

Az ú. n. kipellengérezés a középkori városi jogszolgáltatás körében alkalmazott megszégyenítő büntetés volt. Rendszerint csekélyebb bűncselekmények (apró lopások, káromkodás) miatt alkalmazták ^[3] vagy a városi elöljáróság rágalmazóit vagy a feslett életű nőket büntetették így.^[4]

A büntetés végrehajtása a magyarországi újkorban akként történt, hogy az elítéltet több vasárnapon a piacon fölállított szégyenfához vagy kőből készült szégyenoszlophoz láncolták, a nyakába követ vagy táblát akasztottak, amelyre az általa elkövetett bűncselekményt följegyezték. Gyakran botbüntetéssel vagy kővel való megdobálással volt egybekötve.^[3]

Ugyancsak a pellengér előtt hajtotta végre a hóhér a lefejezést vagy a vesszőzést is.^[5]

Magyarország német nyelvű területein a 13. században jelent meg. Az országban alkalmazott gyakorlat e német városokból terjedt el.^[6] V. Károly 1532. évi törvénykönyve után széles körben használták.^[7]

Magyarországon II. József tiltotta be az alkalmazását.^[8]

Magyarországon: Fertőrákoson, Monyorókeréken.

Szlovákiában például: Alsódióson, az Árvai várban, Cseklészen, Gellén, Jókőn, Máriatölgyesen, Nyárasdon, Nyékvárkonyban, Óturán, Pozsonyban,^[9] Pöstyénben, Stomfán, Szárazpatakon, Szencen, Szkároson, Szucsányban, Tarnócon, Újvároskán.

Poznańban és Bonnban.

Több kifejezésünk őrzi a pellengér emlékét, így

• kipellengérez,
• pellengérre állít (megszégyenít).^[10]

A pellengérre állítás híres, a világsajtót bejárt esetei történtek Kínában a kulturális forradalom (1966–1976) első éveiben. Ekkor a Mao Ce-tung által elindított terror részeként a vörösgárdista fiatalok számos értelmiségit, köztük egyetemi tanárokat tettek közszemlére köztereken, nyilvános helyeken, nyakukban szégyentáblával.^[11][12]

A Wikimédia Commons tartalmaz Pellengér témájú médiaállományokat.

Nézd meg a pellengér címszót a Wikiszótárban!

• Pellengér, szégyenfa (Magyar néprajzi lexikon)
• Fertőrákosi pellengér (Geocaching.hu)
• Fertőrákosi pellengér (Fertőrákosi Kirándulás)