|
Peloponnészosz
A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül Πελοπόννησος) nagy félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a Földközi-tengerbe nyúlva, a Korinthoszi-öböltől délre. Teljes egészében Görögországhoz tartozik. Földrajza A félsziget területe 21 549 km². A Peloponnészosz alkotja a kontinentális Görögország déli részét, bár szűk értelemben véve ez nem igaz, hiszen a Korinthoszi-csatorna megépítése (1893) óta a Peloponnészosz tulajdonképpen sziget, azaz nem érintkezik az európai szárazfölddel. A csatorna a Korinthoszi iszthmoszt vágta át, egy keskeny földhidat, amely a történelmi időkben a Peloponnészosz egyetlen kapcsolata volt a görög szárazfölddel. 2004-ben adták át a Peloponnészoszt a szárazfölddel északon összekötő Río–Andírio hidat. A félsziget partvidéke erősen tagolt, belső területe jórészt hegyvidék. Legmagasabb pontja a Tajgetosz-hegységben van (2404 m). A Peloponnészosznak négy déli irányban futó félszigete van: Messzénia, a Mani-félsziget, a Malea-fok (vagy Epidaurosz Limera) és északkeleten az Argolisz. Partjai közelében két szigetcsoport terül el: keletre az Argo-Szaronikosz szigetek, nyugatra a Jón-szigetek (ez utóbbiakhoz tartozik a Peloponnészosztól délre fekvő Küthéra szigete is). Gyakoriak a földrengések errefelé (lásd: 2008-as peloponnészoszi földrengés). TörténelmeNeveiMai neve a görög mitológiából származik, nevezetesen a Pelopsz nevű hős történetéből, aki a monda szerint meghódította a területet. A Peloponnészosz név azt jelenti: Pelopsz szigete.[2] A középkorban máshogy nevezték: neve Morea volt. A nép etimológia szerint ezt a nevet azért kapta, mert amikor a keresztesek ideérkeztek, sok eperfát találtak itt (az eperfa görög neve moreai), amelyeket a virágzó selyemipar hasznosított. Ókori története A félszigetet a történelem előtti időktől lakják. A legkorábbi idők görög civilizációja, a bronzkori égei civilizáció, vagy mükénéi kultúra központja a peloponnészoszi Mükéné volt, a félsziget északkeleti csücskében. A görög klasszikus antikvitás virágkorában a Peloponnészosz az események középpontjában állt nagyhatalmú városállamai miatt. Sorsdöntő, véres csatákat vívtak területén. Itt volt az ókori Spárta, Korinthosz, Argosz és Megalopolisz és a félsziget volt a Peloponnészoszi Szövetség magja. A félsziget részt vett a görög–perzsa háborúkban, majd i. e. 431 és 404 közt a peloponnészoszi háború hadszínterévé vált. A felemelkedő Róma i. e. 146-ban hódította meg. A félszigetből lett Achaea provincia. Ezt követően a Peloponnészosz évszázadokra a Bizánci Birodalom része lett. Bizánc és a Oszmán BirodalomA bizánciaktól később a félsziget bizonyos területeit a Velencei Köztársaság szerezte meg. A frankok 1205-ben alapították meg Achaea hercegséget a Peloponnészosz északi felében. A velenceiek több kikötővárost alapítottak, amelyek a 15. századig virágoztak, mint Monemvaszia, Pülosz és Koroni. A bizánciak a félsziget déli részét tudták megtartani és ezeket a területeket a Spárta közelében lévő megerődített városból, Müsztraszból kormányozták. A 13. század közepétől a 15. század közepéig uralmuk szilárd volt, 1458 és 1460 közt azonban összeomlott a Peloponnészoszon az oszmán törökök támadásai alatt. 1669 és 1718 között a félsziget bizonyos részeit ismét a velenceiek vették birtokukba, elfoglalva a törököktől, de a török uralom ekkor még erős volt ebben a régióban, bár időnként felkelések törtek ki ellene a Mani-félszigeten, a Peoloponnészosz legdélibb részén. Régészeti feltárási helyei A félszigeten jelentős feltárási helyek vannak különböző korokból, a bronzkortól a középkorig. A legjelentősebbek:
Közigazgatási beosztása A Peloponnészoszi-félszigetet közigazgatásilag hét prefektúrára (görögül νομοί [nomoi]) osztották. A hét prefektúra két régióba esik.
VárosokA félsziget fontosabb városai a 2001-es cenzus népességadataival:
Jegyzetek
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
