Peres (Báni járás)

	Peres (Pravotice)
	; Peres zászlaja
	; Peres zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Báni
Rang	község
Első írásos említés	1232
Polgármester	Viera Graňačková
Irányítószám	956 35
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	BN
	Népesség
Teljes népesség	343 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	51 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	218 m
Terület	6,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 40′ 60″, k. h. 18° 17′ 40″48.683333°N 18.294444°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 60″, k. h. 18° 17′ 40″48.683333°N 18.294444°E
	Peres weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Peres témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Peres (egyértelműsítő lap).

Peres (1899-ig Pravoticz, szlovákul Pravotice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

Bántól 5 km-re délkeletre fekszik.

Története

1232-ben „Provta” alakban említik először. 1323-ban „Protha”, 1370-ben „Prauota”, 1598-ban „Prawoticz” néven szerepel az írott forrásokban. A Dejméndi család birtoka volt. 1598-ban 21 ház állt a településen. 1720-ban 10 adózója volt a községnek. 1784-ben 35 házában 44 családban 249 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRAVOTICZ. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Majthényi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Viszocsányhoz nem meszsze, mellynek filiája, földgyének középszerű mivóltához képest, második osztálybéli.”^[2]

1828-ban 23 háza és 234 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pravoticz, tót falu, Trencsén, most A. Nyitra vmegyében, 211 kath., 4 evang., 8 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Nyitra Zsámbokrét.”^[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 300, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 303 lakosából 298 szlovák volt.

2011-ben 308 lakosából 299 szlovák volt.

Nevezetességei

Római katolikus temploma a 18. században épült barokk stílusban, a 19. században újjáépítették.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]