Philadelphia (Pennsylvania)

	Philadelphia
; Philadelphia zászlaja	; Philadelphia pecsétje
	Becenév: „City of Brotherly Love”, „Philly”, „The Cradle of Liberty”, „The Quaker City”, „The Birthplace of America”, „The Cradle of the Nation”.; Mottó: „Philadelphia maneto” – „Let brotherly love continue”
	Közigazgatási adatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Állam	Pennsylvania
Megye	Philadelphia megye
Alapítás éve	1682. október 27.; 1701. október 25.
Irányítószám	Lista 19019–19255; 19171; 19172;
Körzethívószám	267; 215;
Testvérvárosai	Lista Moszul; Firenze; Tel-Aviv; Toruń; Tiencsin; Incshon; Douala; Nyizsnyij Novgorod; Abruzzo; Aix-en-Provence; Kóbe; Salvador da Bahia; Frankfurt am Main;
	Népesség
Népesség	1 603 797 fő (2020. ápr. 1.)
Népsűrűség	4201,8 fő/km²
Háztartások száma	613 125
Egy főre jutó jövedelem	29 644 $
	Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	12 m
Terület	369,4 km²
- ebből vízi	19,6 km²
Időzóna	EST (UTC-5)
	Azonosítók
GNIS	1209052; 1215531;
GeoNames	4560349; 4560347;
	Elhelyezkedése
	é. sz. 39° 57′ 10″, ny. h. 75° 09′ 49″39.952778°N 75.163611°WKoordináták: é. sz. 39° 57′ 10″, ny. h. 75° 09′ 49″39.952778°N 75.163611°W
	Philadelphia honlapja
	A Wikimédia Commons tartalmaz Philadelphia témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Philadelphia (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk az amerikai városról szól, az ókori görög várost a Philadélphia szócikk tárgyalja.

Philadelphia a legnagyobb város Pennsylvaniában. A város köznyelven Phillyként, és Brotherly Love Cityként ismert. (A név a görög Φιλαδέλφεια, /fi.la.ˈdɛl.fɛj.a/, testvéri szeretet szóból ered.). Ez lakosságban és területben az ötödik legnépesebb város az Egyesült Államokban és a legnagyobb Pennsylvaniában. A város Washington, D.C. előtt az Egyesült Államok fővárosa volt.

Demográfia

Lakosainak száma 1 603 797 fő (2020. április 1.).^[1]

A népesség alakulása 1790 és 2020 között

Lakosok száma	28 522	53 722	80 462	93 665	565 529	847 170	1 293 697	1 549 008	1 560 297	1 603 797
	1790	1810	1830	1840	1860	1880	1900	1910	2014	2020

Adatok: Wikidata

Philadelphia lakosság szerint a második legnagyobb város a keleti parton, és jelentős oktatási és kulturális központ. Philadelphia csak 46 mérföld New York délnyugati peremétől (a belvárosok hozzávetőleg 80 mérföld távolságra vannak egymástól).

A philadelphiai agglomeráció a negyedik legnagyobb az USA-ban, mintegy 5,8 millió emberrel.

A Fairmount Park a szomszédos Wissahickon Valley Parkkal együtt a legnagyobb egybefüggő városi park az Amerikai Egyesült Államokban.^[2]

Philadelphia az egyik legrégebbi és történelmileg legjelentősebb város az Egyesült Államokban. A 18. században az Egyesült Államok legnépesebb városa, és London után a második legnagyobb angolul beszélők lakta település volt a világon.

Történelem

Mielőtt az európaiak megérkeztek, a Delaware (Lenape Shackamaxon) őslakos város volt itt.

Philadelphia egy megtervezett város, amit William Penn alapított, 1682-ben. A város neve ógörög eredetű (Φιλαδέλφια), jelentése testvéri szeretet. Penn remélte, hogy a város az új gyarmatának, amit a szabadság és vallásos tolerancia elvein alapítottak, ennek a filozófiának modellje lesz. Az Egyesült Államok első állatkertjének és kórházának is Philadelphia nyújtott otthont.

Philadelphia az amerikai függetlenségi háború alatt a függetlenségi mozgalom egy jelentős központja volt. Itt írták a függetlenségi nyilatkozatot és az amerikai alkotmányt, a városban van az Independence Hall. A Tun Tavernt a városban hagyományosan annak a helyszínnek tartják, ahol 1775-ben az Egyesült Államok tengerészgyalogságát alapították. 1926-ban a város tartotta a Sesquicentennial Expositiont, hogy megünnepelje a nemzet 150. születésnapját. 1976-ban Philadelphia a részt vevő városok közül az egyik volt azokban az United States Bicentennial ünnepségekben, amelyek országszerte zajlottak.

Földrajz

Az United States Census Bureau szerint a város teljes területe 369,4-es km². Ebből 349,9 km² szárazföld és 19,6 km² (5,29%) víz.

A vízfelületek: a Delaware folyó, Schuylkill folyó, a Cobbs Creek, Wissahickon Creek, és Pennypack Creek. Philadelphiától északra van Montgomery megye; Bucks megye az északkeletre; Burlington County keletre; Camden County, New Jersey délkeletre; Gloucester County, New Jersey délre; és Delaware megye nyugatra.

Éghajlat

Philadelphia éghajlatáról úgy vélik, hogy beleesik a párás szubtrópusi éghajlatzónába, bár ez talán az az Egyesült Államokban levő legészakibb város, ami ide sorolható. Mivel Philadelphia ennek az éghajlatzónának a messzi északi végén van, különösen a távoli külvárosai közül néhány északra és nyugatra, úgy vélik, hogy beleesik a párás kontinentális zónába. A nyarak jellemzően forrók és fülledtek, az ősz és tavasz általában enyhék, és a tél hideg, bár ritkán nagyon hideg. Csapadékeloszlás az éven keresztül majdnem egyenletes.

Philadelphia éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	4,6	6,6	11,5	17,7	23,2	28,2	30,6	29,6	25,6	19,2	13,3	7,1	18,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−3,6	−2,5	1,3	6,7	12,2	17,6	20,6	19,9	15,7	9,1	4,0	−1,1	8,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)	77	67	96	91	94	87	111	89	96	81	76	90	1054
Havi napsütéses órák száma	155	155	201	216	245	270	275	260	219	204	156	136	2492
Forrás: NOAA

A legmagasabb hőmérséklet rekordon 41 °C volt 1918. augusztus 7-én. A korai ősz és késői tél általában legszárazabbak. Február 69,8 mm átlagos csapadékkal a legszárazabb hónap.

Demográfiai jellemzők

Népesség különböző években
Év	Népesség	Vált. (%)
1790	28 522	—
1800	41 220	44,5%
1810	53 722	30,3%
1820	63 802	18,8%
1830	80 462	26,1%
1840	93 665	16,4%
1850	121 376	29,6%
1860	565 529	365,9%
1870	674 022	19,2%
1880	847 170	25,7%
1890	1 046 964	23,6%
1900	1 293 697	23,6%
1910	1 549 008	19,7%
1920	1 823 779	17,7%
1930	1 950 961	7%
1940	1 931 334	−1%
1950	2 071 605	7,3%
1960	2 002 512	−3,3%
1970	1 948 609	−2,7%
1980	1 688 210	−13,4%
1990	1 585 577	−6,1%
2000	1 517 550	−4,3%
2010	1 526 006	0,6%

A 2010. évi népszámlálás szerint 1 526 506 személy, és 577 488 háztartás él a városban. A népsűrűség 4337,3/km². A város etnikai összetétele 41,0% fehér, 43,4% afroamerikai, 6,3% ázsiai, 0,5% amerikai őslakos. A latin-amerikai származású emberek a lakosság 12,3%-át tették ki.

Média

Philadelphia két jelentős napilapja The Philadelphia Inquirer és a Philadelphia Daily News, mindkettőt a Philadelphia Media Holdings L.L.C birtokolja. A Philadelphia Inquirer, amit 1829-ben alapítottak, a harmadik legrégibb életben maradó napilap az USA-ban.

Kultúra

A városban találhatunk sok múzeumot, mint például a Fine Arts Pennsylvania Academyjét és a Rodin Museumot, amely Auguste Rodin műveinek a Franciaországon kívüli legnagyobb gyűjteménye. A városnak jelentős képtára van, a Philadelphia Museum of Art, az Egyesült Államokban levő képtárak közül az egyik legnagyobb. Philadelphia jelentős tudományos múzeumai között tartják számon a Franklin Institute-ot, ami tartalmazza a Benjamin Franklin National Memorialt, valamint az Archaeology and Anthropology Pennsylvania Museum Egyetemet. A történelmi múzeumok: a National Constitution Center és az Eastern State Penitentiary.

1985. július 13-án Philadelphia rendezte a Live Aid koncertet a JFK Stadionban.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Televízió és film

Philadelphiában játszódó filmek:

Rocky (1976)
Rocky II. (1979)
Rocky III. (1982)
Rocky V. (1990)
Rocky Balboa (2006)
Philadelphiai zsaru (1990)
Philadelphia – Az érinthetetlen (1993)
Hatodik érzék (1999)
Legyőzhetetlen (2006)
Törvénytisztelő polgár (2009)
Napos oldal (2012)

Philadelphiában játszódó sorozatok:

Sportélete

Csapat	Sport	Bajnokság	Aréna
Philadelphia Phillies	baseball	Major League Baseball	Citizens Bank Park
Philadelphia Eagles	amerikai futball	National Football League	Lincoln Financial Field
Philadelphia 76ers	kosárlabda	National Basketball Association	Wells Fargo Center
Philadelphia Flyers	jégkorong	National Hockey League	Wells Fargo Center
Philadelphia Union	labdarúgás	Major League Soccer	Subaru Park
Philadelphia Wings	lacrosse	National Lacrosse League	Wells Fargo Center

Közlekedés

Metró

A város fő tömegközlekedési eszköze a philadelphiai metró hálózata.

Repülőterek

Két repülőtér szolgálja Philadelphiát: a Philadelphia International Airport (PHL) a város déli határában, és Northeast Philadelphia Airport (PNE). A Philadelphia International Airport menetrendszeri hazai és nemzetközi légi közlekedést nyújt, amíg Northeast Philadelphia Airport általános és vállalati repülést szolgál.

A város szülöttei

Testvérvárosok

Philadelphiának tizenöt testvérvárosa van.

Kamerun: Douala (1986)
Kína: Tiencsin (1980)
Franciaország: Aix-en-Provence, Provence-Alpes-Cote d'Azur
Irak: Moszul, Ninawa
Izrael: Tel Aviv-Jaffa, (1966)
Olaszország: Firenze, Toscana (1964)
Japán: Kóbe
Lengyelország: Toruń (1976)
Oroszország: Nyizsnyij Novgorod, Nizhegorodskaya (1992)
Dél-Korea: Incheon (1984)

Panoráma

Nagyítás

Philadelpia belvárosának egy képe

Jegyzetek

↑ ^a ^b 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
↑ 2014 City Park Facts. tpl.org pp. 9, 25, 28. The Trust for Public Land. (Hozzáférés: 2019. december 21.)

További információk

Kapcsolódó oldalak

Ormándy Jenő

Földrajzportál
USA-portál

[c96621778dd910563bc91d5358a46b4b49a7035d-1] 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)

[tplrank-2] 2014 City Park Facts. tpl.org pp. 9, 25, 28. The Trust for Public Land. (Hozzáférés: 2019. december 21.)

[1]

[2]