Piros kígyószisz

Piros kígyószisz
	Piros kígyószisz (E. maculatum)
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids I;
Család:	Borágófélék (Boraginaceae);
Alcsalád:	Boraginoideae;
Nemzetség-; csoport:	Lithospermeae;
Nemzetség:	Kígyószisz (Echium);
Faj:	E. maculatum;
Tudományos név
	Echium maculatum; L.
Szinonimák
	Echium rubrum Jacq.; Echium russicum J.F. Gmel.; Pontechium maculatum (L.) Böhle & Hilger;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Piros kígyószisz témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Piros kígyószisz témájú médiaállományokat és Piros kígyószisz témájú kategóriát.

A piros kígyószisz (Echium maculatum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó kígyószisz (Echium) nemzetség egyik faja.

Származása, elterjedése

A három, hazánkban is elterjedt kígyószisz faj egyike. Magyarországon védett, reliktum faj, amely főleg az Északi-középhegységben fordul elő, többek közt a Mátrában is megtalálhatóak állományai.^[3]^[4]

Megjelenése, felépítése

80, legfeljebb 100 cm magasra növő lágyszárú. Hengeres szárát sűrűn álló, durva serteszőrök borítják. Ülő levelei keskeny szálas-lándzsásak, hegyesek. A szélük ép, de felületük a szőrök miatt a szárhoz hasonlóan szúrós-érdes.

A virágok sűrű kunkorvirágzatban ülnek. Kissé kétajkú pártája sötétpiros, csöve kétszer hosszabb a csészecimpáknál, karimája ferde, belőle a porzók kiállnak. Az egyszerű bibe nem ágazik el kígyónyelvszerűen, hanem, két gömbölyű bibében végződik.

Osztott termése négy makkocska.

Életmódja, termőhelye

Löszös és homokos sztyeppréteken, pusztafüves lejtőkön él; a homoki legelők (Potentillo arenariae – Festucetum pseudovinae Soó, 1940) növénytársulásának jellemző tagja.^[5] Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság,^[6] valamint a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet és a Börzsöny^[7] területén él.^[8]^[9]

Évelő; május-júniusban virágzik.

Jegyzetek

↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
↑ ^a ^b ^c Tropicos: Echium maculatum L. (Hozzáférés: 2021.06.06.)
↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
↑ Borhidi Attila, 2007: Magyarország növénytársulásai. VII. Pionír és száraz gyepek
↑ Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
↑ Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
↑ Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. bnpi.hu. [2013. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
↑ NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM HUBN10004. natura2000.eea.europa.eu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Források

A magyarországi edényes flóra határozója (Szerk.: Simon Tibor), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2000 (ISBN 963-19-0349-4)
TERRA Alapítvány: Echium russicum J. F. GMEL.
Növényhatározó: Piros kígyószisz Archiválva 2014. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.

[tropicos.org-2] Tropicos: Echium maculatum L. (Hozzáférés: 2021.06.06.)

[3] [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

[4] A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

[5] Borhidi Attila, 2007: Magyarország növénytársulásai. VII. Pionír és száraz gyepek

[6] Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

[7] Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

[8] Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. bnpi.hu. [2013. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 8.)

[9] NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM HUBN10004. natura2000.eea.europa.eu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]