A család címere: vörös mezőben hármas zöld halomból növő, arany keréken álló, arannyal áttört, kiterjesztett szárnyú fekete sas, amely fölemelt jobbjában arany markolatú szablyát tart. Jelmondata: Si Deus pro nobis, quis contra nos („Ha Isten velünk, ki ellenünk?”).
A legjelentősebb Rákóczi-hagyaték az Erdődy családhoz került, amikor Erdődy II. György László a Rákócziak egyetlen örökösét, Rákóczi Erzsébetet feleségül vette.
A nemzetség tagjai a tatárjárás előtt már birtokosok voltak Lazony, Lúcz és Berettő helységekben. A nemzetségből ismert volt ekkor Csepán fia Csíz (1227–1252), Bogát fia István és fivére Phylke (Filke), Csele fia Szécs és Pongrác, Ipolt fia István, Mog fia Sándor.
A tatárjárás után a nemzetséghez tartozó birtok volt Csíz, Mérk, Sóskút, Körtvélyes, Arács, Rákóc és Morva is. Gyapoy fia volt Pál főispán (1278–1282) dictus Chyz, akinek a neje Pazdich lány volt: tőle származik a Rákócziak törzse.
A Rákóczi család első ismert tagja Balázs apja Mihály 1328-ban tűnik fel Rákóc településen.
Szilágyi Sándor: A Rákóczi család a XVII. században s a XVIII. elején. Képmagyarázatul; Pfeifer, Pest, 1861
A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése. I. Rákóczy György, II. Rákóczy György; szerk. Szilágyi Sándor; Ráth, Budapest, 1875
Monok István: A Rákóczi-család könyvtárai, 1588–1660; ford. Ötvös Péter; Scriptum, Szeged, 1996 (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai)
Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában, 1607–1710; szöveggond., ford., jegyz., tan. Balogh Judit, Dienes Dénes, Szabadi István, szerk. Dienes Dénes; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjtemény, Sárospatak, 1999 (Acta Patakina)
A Rákóczi-család a Sárospataki Református Kollégiumban őrzött dokumentumok tükrében; szerk. Dienes Dénes, szöveggond., ford., jegyz. Balogh Judit, Dienes Dénes, Szabadi István, tan. Balogh Judit et al.; 2. bőv., átdolg. kiad.; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjtemény, Sárospatak, 2003 (Acta Patakina) + CD
A Rákóczi fejedelmek leszármazottjai Európában, különös tekintettel a magyar családokra. II. Rákóczi Ferenc nővére, Rákóczi Julianna grófnő utódai; összeáll. Gudenus János József; Heraldika, Budapest, 2006
A bibliás Rákócziak; összeáll. Monok István, utószó Dienes Dénes; Kossuth, Budapest, 2006
Pintér Sándor: A Rákóczi dinasztia. Egy fejedelmi család élete, küzdelmei és kálváriája; Bogárd és Vidéke Ny., Sárbogárd, 2011
Rákóczi emlékhelyek; szerk. Lyavinecz Mariann, Manajló András, összefoglalók Tamás Edit; Terézvárosi Ruszin Önkormányzat, Budapest, 2014
Rákócziak öröksége; szerk. Tamás Edit; MNM Rákóczi Múzeum, Sárospatak, 2018 (A sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei)
Nagy Lajosné Bereczki Mária: Szabadságért örök rabság. II. Rákóczi Ferenc és családja; szerzői, Ságújfalu, 2020
.svg){kind=small}
