Radóc (Románia)

Ez a szócikk a romániai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Radóc (egyértelműsítő lap).

Radóc (Rădăuți)
Radóc címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bukovina
Fejlesztési régió	Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye	Suceava
Községközpont	Rădăuți
Polgármester	Mihai Frunză
Irányítószám	725400
Körzethívószám	230
SIRUTA-kód	146628
Népesség
Népesség	24 292 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság	7 (0%, 2021)[2]
Népsűrűség	752,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	374 m
Terület	32,3 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 50′ 33″, k. h. 25° 55′ 09″47.8425, 25.91916666666747.842500°N 25.919167°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 33″, k. h. 25° 55′ 09″47.8425, 25.91916666666747.842500°N 25.919167°E
Radóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Radóc témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Radóc (románul Rădăuți, németül Radautz, jiddisül ראַדעװיץ, lengyelül Radowce) romániai város, jelenleg Suceava megyébe tartozik.

Radóc romániai város az egykori Bukovina déli részén, hozzávetőleg 25 kilométerre délnyugatra a szeretvásári (Siret) határátkelőhelytől, és 37 kilométerre a megyeszékhelytől, Szucsávától. Az Északkeleti-Kárpátoktól keletre fekszik. Jelenleg az észak-romániai Suceava megyébe tartozik.

A település nevének eredetére két elképzelés is létezik. Az egyik szerint egy 1392-ben kelt dokumentumban Radomir bojár falvának említése a jelenlegi Radócot jelenti, tehát a név jelentése e szerint Radomir falva lenne. A másik verzió szerint a név sokkal régebbi eredetű, és a latin Rottacenum (a római katonák használták ezt az elnevezést a közeli Szeretvásár helyén lévő egykori helyőrségre) szláv átalakításából származik. Mindenesetre a település első írásos megemlítésére Radóc néven 1412-ben került sor egy dokumentumban.

Radóc a 14. század közepén már egy virágzó település volt itt, ezért I. Bogdán, az Államalapító (1359-1365) elhatározta, hogy itt építi fel az ország legkitűnőbb templomát, amely a keleti ortodox püspökség székhelye lesz. Ez a legrégebbi kőből épült templom egész Bukovinában, a közelében állították fel I. Bogdán moldvai fejedelem fehér lovasszobrát. A Szent Miklós templom (Bogdán kolostor) körül a régészek felfedeztek egy Bogdán korát megelőző kultúrréteget is, ami az államalapítást megelőző központ meglétét támasztja alá.

A Nagy István moldvai fejedelem által Radócnak adományozott vásártartási jog nagymértékben elősegítette a város fejlődését.

A középkorban nagyszámú zsidó népesség menekült a városba a zsidóüldözések elől, és egészen a második világháború végéig jelentős tényezői voltak Radóc mindennapjainak.

A Habsburg időszakban Bukovina egyik legjelentősebb városának számított, ekkor nagyszámú német ajkú telepes érkezett a településre.

Az első világháborút lezáró békeszerződés Bukovina déli részét Radóccal együtt Romániához csatolta.

• Szent Miklós templom (Bogdán kolostor)
• Vasútbarátok számára lehet érdekes a főutcán Dorniești felé ballagó vonat: [1]

• A város honlapja