Schwetzingen

	Schwetzingen
	; Schwetzingen címere
	; Schwetzingen címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Rhein-Neckar járás
Polgármester	René Pöltl
Irányítószám	68723
Körzethívószám	06202
Rendszám	HD
Testvérvárosok	Lista Lunéville; Pápa; Fredericksburg; Spoleto;
	Népesség
Teljes népesség	21 609 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	999,03 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	101 m
Terület	21,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 49° 23′, k. h. 8° 34′49.383333°N 8.566667°EKoordináták: é. sz. 49° 23′, k. h. 8° 34′49.383333°N 8.566667°E
	Schwetzingen Pozíció Baden-Württemberg térképén
	Elhelyezkedése Rhein-Neckar járás térképén
	Schwetzingen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Schwetzingen témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Schwetzingen város Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 21 609 fő (2023. december 31.).^[1] Schwetzingen Plankstadt és Oftersheim községekkel határos.

Fekvése

Heidelbergtől nyugatra fekvő település.

Városrészei

Schwetzingen
Südstadt
Oststadt
Nordstadt
Hirschacker
Kleines Feld
Schälzig

Története

Schwetzingen nevét először 766. december 21-én említette a lorschi füveskönyv "Suezzingen" -ként, de a település nyomai már a neolitikum óta léteznek. Eredetileg két település létezett: Oberschwanzingen és az Unterschwetzingen és eredetileg a Worms egyházmegyéhez tartozott. Schwetzingen a rajnai palotagrófok uralma alatt már a 12. században fennállt. Az 1439-es évtől származik az első ismert népességre vonatkozó adat, ekkor 230 lélek élt itt.

A Schwetzingeni moated kastélyt 1350-ben említették először, amikor a rajnai palotagróf megkapta a jogot, hogy II. Rudolf kastélyában éljen. A harmincéves háború és az pfalzi örökösödési háború alatt a kastélyt elpusztították, majd János Vilmos pfalzi választófejedelem és elődei újjáépítették. 1720-tól a Károly Fülöp ideiglenes lakhelyeként szolgált Heidelbergből való távozása után; 1742-től utódja, Károly Tivadar egy nyári rezidenciává építtette át. 1750-ben tervezték és építették meg Schlossplatz "új várost", összekötve a felső és alsó falvakat. 1752-ben nyitották meg a várszínházat.

Schwetzingen 1759-ben kapta meg a piaci jogokat, és a 18. században bővült barokk stílusban.

1803-ban a város Badeni Őrgrófsághoz került, a mint a Rajna jobb partján fekvő Rajnai Palotagrófság teljes részei. 1833-ban a közösség Lipót badeni nagyhercegtől kapta meg a városi jogokat. 1850-től kezdődött az iparosítás. Schwetzingen többek között a szivar és konzervgyártás székhelye volt.

1924-ben hatályon kívül helyezték a Schwetzingeni kerületi hivatalt, és területe egyesült a Mannheim-i kerülettel. 1931-ben Schwetzingen város jelentős területi növekedést ért el a Schwetzinger Hardt felosztásával.

A Mannheim járás körzeti reformja során 1973. január 1-jén megszűnt. Schwetzingen város az újonnan alakult Rhein-Neckar-Kreis része lett. 1992-ben a népesség meghaladta a 20 ezer főt.