Sirnea

	Sirnea (Șirnea)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Fundáta
Rang	falu
Községközpont	Fundáta
Irányítószám	507072
SIRUTA-kód	41024
	Népesség
Népesség	193 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	- (2011)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1200 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 28′ 30″, k. h. 25° 15′ 07″45.475000°N 25.251944°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 30″, k. h. 25° 15′ 07″45.475000°N 25.251944°E
	Sirnea weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sirnea témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Sirnea (románul: Șirnea) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Nevének eredete

Neve egy 'irtás' jelentésű szláv szóból származik.^[2]

Fekvése

A Királykő-hegységben, Erdély déli határán fekszik. Egy központi falumagból és több szétszórt házcsoportból és tanyából áll.

Népesség

1910-ben 948 román nemzetiségű lakosából 946 volt ortodox vallású.
2002-ben 349 lakosából 348 volt ortodox román.

Története

A Dâmbovicioaráról Zernest felé vezető, lovassággal járhatatlannak hitt Crăpătura (Krepatura) hasadékán tört be Erdélybe Thököly Imre 1690-ben. Az utat több évszázadon keresztül használták a só- és dohánycsempészek.

Sirnea falut először 1713-ban említik, mindössze három családfővel.^[3] 1872-ig Törcsvárhoz tartozott, amellyel együtt Brassó birtoka volt, majd 1863-ban Fogaras vidékéhez csatolták. 1872 és 1882 között tíz évig Felsőtörcsvár részét képezte, akkor önállósult. Közben az 1876-ban megszervezett Fogaras vármegyéhez került.

1761-ben Coacăzával együtt 110 jobbágy- és 65 zsellércsaládot írtak össze benne. 1770-ben, valószínűleg máshol jelölve ki határait (hiszen ekkor még jellegzetes szórt település volt) csupán 49 lakott házzal említették. Lakói a 19. század végén 2570, 1957-ben 3000 juhot tartottak.^[4]

Ceaușescu rendszere idején Romániában elsőként nyilvánították turisztikai településsé, ahol az 1970-es években külföldi turisták pihenhettek.^[5]

Látnivalók

Nicolae Frunteș néprajzi kiállítása.^[6]

Híres emberek

Itt született 1954-ben Radu G. Ţeposu irodalomkritikus.

Testvértelepülése

Rodemack, Franciaország

Jegyzetek

↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
↑ Bogdan-Florin Popovici: Problema demografică în regiunea Branului de Sus. Studii și Materiale de Istorie Medie XXV (2007), 201. o.
↑ Bogdan Florin Popovici: ‘Conscripția de la 1713: satele brănene’, Cumidava 26 (2003): 79–83. o.
↑ Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. In N. D. Red.: Țara Bîrsei, 2. köt. București, 1974, 161. o.
↑ Cel mai vechi sat turistic din România Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben és Dia Radu: Interviu cu un om fericit: Radu Frunteș - Profesor de sport in Brașov^{[halott link]}
↑ [1] Archiválva 2012. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)

Források

Ioan Turcu: Escursiuni pe munții țerei Bârsei și ai Făgărașului din punctul „la Om” de pe „Guceciu” până dincolo de „Negoiul”. Brașov, 1896
Ioan Praoveanu: Așezările brănene: satul, gospodăria, locuința. Brașov, 1998
Bogdan-Florin Popovici – Emil Stoian: Carantina Branului: considerații istorice. București, 2002

Erdélyportál
Földrajz-portál

[1] Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro

[2] Bogdan-Florin Popovici: Problema demografică în regiunea Branului de Sus. Studii și Materiale de Istorie Medie XXV (2007), 201. o.

[3] Bogdan Florin Popovici: ‘Conscripția de la 1713: satele brănene’, Cumidava 26 (2003): 79–83. o.

[4] Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. In N. D. Red.: Țara Bîrsei, 2. köt. București, 1974, 161. o.

[5] Cel mai vechi sat turistic din România Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben és Dia Radu: Interviu cu un om fericit: Radu Frunteș - Profesor de sport in Brașov^{[halott link]}

[6] [1] Archiválva 2012. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]