Spinell

Spinell
Általános adatok
Kémiai név	magnézium-alumínium-oxid
Képlet	MgAl2O4
Kristályrendszer	köbös
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Oxidásványok
Alosztály	3:4 típusú fém-oxidok
Csoport	Spinellcsoport
Azonosítás
Megjelenés	oktaéderek, sokszor görbült lapokkal, gyakran ikerkristélyként
Szín	színtelen, vörös, kék, barna
Porszín	szürkésfehér
Fény	üvegfényű
Átlátszóság	átlátszó, áttetsző vagy átlátszatlan
Keménység	8,0
Hasadás	nincs
Törés	kagylós, egyenetlen
Sűrűség	3,57-3,72 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Spinell témájú médiaállományokat.

A spinell az oxidásványok közé tartozó ásvány, azon belül a spinellcsoport és spinell-gahnit sorozat névadó tagja. Kémiailag magnézium-alumínium-oxid, köbös rendszerben kristályosodik, leggyakrabban oktaéderes alakban jelenik meg, melynek lapjai görbültek, az élek lesarkítottak. Ritkábban dodekaéderként is előfordul, tömeges szemcsés formában is megtalálható. Gyakoriak az ikerkristályok és a laposra torzult formák. Jellegzetes tulajdonsága, hogy hő hatására színe megváltozik. Felfedezője 1647-ben Boelus. 1920 óta alumíniumoxid és magnéziumoxid olvadékából ipari méretekben állítják elő csiszolóanyagnak.

Az eddigi legnagyobb spinell kristályt 2005-ben Vietnamban találták Yen Bai tartományban, A kristály átmérője 17,8 cm, színe: ibolyáspiros (balasrubin).^[1]

Kémiai összetétele:

• Magnézium (Mg) = 17,1%
• Alumínium (Al) = 37,9%
• Oxigén (O) = 45,0%

Neve az olasz spinella (töviske), közvetve a latin spina (tövis) szóból ered a kristályok alakjára utalva.^[2]

A spinell kedvelt ékszeripari alapanyag, rendkívül változatos színekben jelenhet meg. A színváltozatokat az okozza, hogy a magnézium mellett már nagyon kis mennyiségben beépülhet a kristályrácsba vas, mangán, cink, kalcium vagy titán, míg az alumínium mellett króm és három vegyértékű vas. Ezek a kristályrácsba beépülő kationok, melyek az elemzések méréshatárán belüli mennyiségben jelennek meg a szín és a színárnyalatok változatosságát adják. Drágakőként a jácintpiros rubicell, a vérvörös goutte de sang vagy vércseppspinell, a kárminvörös rubinspinell, az ibolyáspiros balasrubin, a barnás és kékesvörös almandinspinell, a zöld clorospinell, a kék cinkspinell vagy zafirspinell, a fekete pleonaszt vagy ceylonit a kedveltek. a kristályokban kialakuló zárványok (rutil, titanit, kisebb cirkon vagy dolomit) gyakran eredményeznek különleges megjelenést. A spinellt gyakran tévesztik rubinnal. Így az angol koronaékszerek között őrzött Fekete Herceg-ről és a Timur-ról utólagos vizsgálatokkal derítették ki, hogy nem rubinok, hanem spinellek.

Metaszomatikusan kontakt hatásra alakulnak ki a spinell kristályok gránit, mészkő, dolomit. márvány és szerpentin kőzetek érintkezési zónájában. Másodlagosan folyók homokhordalékainak torlataiban rubin, cirkon és zafír társaságában is megtalálható.

Hasonló ásványok: korund, cirkon, a gránátcsoport egyes tagjai és a rubin.

Németország területén Odenwald közelében. Olaszországban a Vezúv vidékén. Svédország területén. Oroszországban az Ural-hegységben több helyen sötétvörös spinell található. Jelentős előfordulások vannak India, Burma, Srí Lanka, Thaiföld, Ausztrália és Brazília területén. Az Egyesült Államok New York szövetségi államban.

Kísérő ásványok: dolomit, magnezit, kalcit és korund.

Nógrád vármegyében, Salgótarján mellett a Medves-hegy bazalt takarójának egy része kristálytufa előfordulás, melyben a spinell sötétkék-feketés pleonaszt változatát mutatták ki.

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
• Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
• Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
• http://www.webmineral.com

A Wikimédia Commons tartalmaz Spinell témájú médiaállományokat.