Sugár Rezső
Sugár Rezső (Budapest, 1919. október 9. – Budapest, 1988. szeptember 22.) Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenepedagógus. Sugár Miklós édesapja. Élete, munkásságaÉdesapja a Feneketlen-tónál lévő Szent Imre plébániatemplom karnagya, orgonistája volt. Gyermekévei után 1937-ben kezdte meg tanulmányait az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerzés szakán, Budapesten, ahol Kodály Zoltán tanítványa volt. 1942-ben megszerezte a tanári oklevelet, majd 1943-ban tanítóképző-intézeti oklevelet szerzett. Az iskolák elvégzése után tanítani kezdett: 1943 és 1946 között középiskolai tanárként, 1946 és 1949 között a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában dolgozott. 1949-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában, 1966-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképzőjének budapesti tagozatán tanított, majd 1968-tól a Zeneakadémia zeneszerzés tanszékvezető tanáraként dolgozott 1979-ig. Sugár Rezső a Kodály-tanítványok későbbi nemzedékéhez tartozik, kompozícióiban ezért természetes módon jelenik meg a kodályi hatás. A zene számos műfajában alkotott, szimfonikus és kamarazene-művek, oratóriumok, zongoradarabok, dalok, kórusművek stb. találhatók életművében. Sugár – stílusában – tagadhatatlanul magyar zeneszerző, e hagyományok folytatója, a magyar nemzeti stílus továbbvivője; művei – az egyéni jelleg mellett – gyakran népzenei ihletésűek. Egyik legismertebb műve a Romhányi József szövegére írt Hősi ének című oratórium, amelyet először a Magyar Rádió mutatott be 1952 októberében, a Rádiózenekar előadásában. Zeneszerzői korszakának második szakasza az 1950-es évek végétől bontakozott ki. Munkái elismeréseként és tiszteletére nevét viseli a Sugár Rezső Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Dabason. Fia Sugár Miklós zeneszerző, karmester. Főbb művei
Díjai, elismerései
Diszkográfia
Könyvek, kották
Jegyzetek
Források
További információk
|