|
Szigeti József (színművész)
Szigeti József (családi nevén Tripammer József) (Veszprém, 1822. május 11. – Budapest, 1902. február 26.) színműíró, színész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és a Kisfaludy Társaság tagja. Pályája_Vas%C3%A1rnapi_Ujs%C3%A1g_1880.jpg)  Apai ősei a hagyomány szerint Mecklenburgból vándoroltak Veszprémbe, ahol apja, Tripammer Mátyás vagyonos vaskereskedő volt, akit Veszprém város birájának is megválasztottak. Édesanyja, Martinkovics Anna, nővére révén Kopácsy József hercegprímás rokona volt.[5] Az elemi iskolát és a gimnáziumot Veszprémben végezte, 1832 és 1838 között a piarista gimnázium 1-4. grammatikai és 1-2. humán osztályinak diákjaként. (Tehát mind a hat akkori gimnáziumi osztályt ott végezte.) Osztálytársai voltak többek között Vas Gereben és Szoldatits Ferenc.[6] Jó tanuló volt, így tanulmányait a pesti egyetem jogi karán folytatta. Eközben azonban szülei tilalma ellenére színész lett. Ekkor változtatta Tripammer családi nevét Szigetire. Először Jászberényben lépett fel 1841. október 3-án a Peleskei nótáriusban, ebben négy szerepet kellett játszania. 1844-ben Lendvayné közbenjárására Pesten is szerepelt, ezután nyomban a Nemzeti Színházhoz szerződtették, és félszázadon át itt működött. Az első tíz évben alig jutott neki való szerepekhez. Kitűnő jellemszínész volt, humoros alakok ábrázolásában nagy sikerei voltak; víg kedély és férfias erő jellemezte. 1865-ben az országos színművészeti akadémia (akkor színészeti tanoda) megalakításakor annak drámai gyakorlati tanárává nevezték ki, és ezt az állását az 1880-as évekig megtartotta. 1865-ben a Kisfaludy Társaság tagjává, 1882-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1895-ben nyugalomba vonult, 1902-ben Budapesten halt meg. A Magyar Tudományos Akadémián 1905-ben Berczik Árpád tartott fölötte emlékbeszédet. Szigligeti Ede pályatársa volt, ő is elsősorban a színpad számára írt. Darabjainak művészi kidolgozásával keveset törődött; úgy gondolta, hogy a közönség meghódítására a színészek ügyes alakítása a legelső feltétel; a drámai munkákat amúgy is csak kevesen olvassák. Színműveit laza szerkezet, hevenyészett jellemrajz, pongyola stílus jellemzi, a meseszövésben sok a következetlenség. Egy-egy tetszetős ötlet vagy hatásos epizód kedvéért gyakran feláldozta meséinek és jellemeinek valószerűségét. Hajlott a bohózat felé, szerette túlozni a komikus helyzeteket. Jelesebb színésztársai számára hálás szerepeket írt, de a mellékszerepeket elhanyagolta. A népszínmű írás terén határozott érdemei vannak (A vén bakancsos és fia, a huszár, Kísértet és csizmadia), majd mindegyik népszínművében teremtett néhány sikerült alakot. Színdarabjait 1846-tól kezdve játszották a Nemzeti Színházban. Csak néhány darabját nyomatta ki, pedig egyik-másik nagy sikerrel került színre a fővárosi és a vidéki színpadokon. Egyedül Szigligeti Ede aratott nála nagyobb sikereket. A kiegyezés évéig Szigligeti Ede 87 darabjával 842 estét foglalt le, Szigeti József 12 darabját 237 estén át adták. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található. Egykori síremléke, ahol öccsével, Imrével együtt 1942-ig nyugodott a Kerepesi temető 29/1. parcellájában a Gerenday-műhely alkotása volt, melyen sírfeliratát egyik sikeres szerepéből (Shakespeare: Lear király, Kent) idézték: „…S így Kent búcsút veszen S öreg lábakkal új országba megy.”[7] Jelenlegi sírját (34/1-3-21) 2010-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság újíttatta fel, sírfeliratát öccse nevének feltüntetésével javítva.[8][9][10] Munkái
KéziratbanEgy táblabiró a márcziusi napokban, vígj. 3 felv., alkalmi darab 1848.; Viola, népszínmű 1841.; Kísértet, népszínmű 3 felv.; Jegygyűrű, népszínmű 3 felv.; Okos bolond, bohózat 3 felv.; Becsületszó, vígj. 1 felv., pályanyertes mű; Szép juhásznő, népszínmű 3 felv.; Falusiak, vígj. 3 felv. 1863.; Jó madár, vígj. 3 felv. 1864.; Mérget ivott, vígj. 2 felv.; Toldi, népszínmű 3 felv. 1871. stb. Jegyzetek
Források
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||
_1863.jpg)
