Tóbiás Klára

Tóbiás Klára
Született	1945. szeptember 10. (79 éves) Szeged
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	szobrász, tűzzománcművész, politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóbiás Klára témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Tóbiás Klára (Szeged, 1945. szeptember 10. –) szobrász, tűzzománcművész. Művészcsalád gyermekeként mestereinek szobrász édesapját Tóbiás Imrét és nagybátyját, Tóbiás György festőművészt tartja. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.

Alapos felkészültség és egyéni hangvétel jellemzi munkáit. Tűzzománc képeinél a monda és mesevilág részleteinek megfogalmazása, míg szobrain a szimbólumok ereje sugárzik. Az 1980-as évek végén Bartók Béla Cantata profana,^[2] A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, A medvetánc és más műveire készített tűzzománcsorozatot. Szívesen kölcsönöz és alkalmaz munkáihoz motívumokat és elemeket az ősmagyar mondakincsből, valamint a szkíta, avar és hun művészet emlékeiből. A Kalevala szintén megihlette. 1995 és 1996-ban Finnország nagyobb városaiban vándorkiállításon mutatta be vibráló, eleven tűzzománc képeit. 2000-ben a szegedi Kárász utca - Klauzál tér rekonstrukciójának részeként a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatalának támogatásával valósult meg Millenniumi díszkútja, az oroszlános ivókút.^[3] Mórahalmon 2000-ben állították föl a Árpád-házi Szentek kútja címet viselő alkotását.^[4] 2006-ban készült el a Magyar pieta 1956 című bronzszobra.^[5] Wass Albert mellszobrát 2008. októberében Szegeden a Kálvin téri református templom előtt leplezték le.^[6]

• 1981 Szeged
• 1984, 1985 Rudnay Terem, Eger; Kultúrház, Baja; Petőfi Múzeum, Aszód
• 1988 Mednyánszky Terem, Budapest
• 1993 Várkert Galéria, Győr
• 1994 Színház Galéria, Székesfehérvár
• 1995 Magyar Kulturális Központ, Helsinki
• 1996 Tallinn; Tartu; Nemzeti Emlékhely Pavilonja, Ópusztaszer
• 1997 MVSZ Székház, Budapest
• 1998 Kossuth Klub, Budapest; József Attila Tudományegyetem, Aula, Szeged.

• 1975 Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep, Kecskemét^[7]
• 1984 Zománcművészeti kiállítás, Vigadó Galéria, Budapest
• 1988 Zománcművészeti Biennálé, Laval
• 1998 Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár
• 2001 Kortárs magyar zománcművészet 1960-1995-ig, Millennium Szalon, Budapest

• 1989 A megfeszített ember keresztje, bronz második világháborús emlékmű Röszke, templomkert
• 2000 Árpád-házi szentek kútja, bronz és mészkő díszkút, Mórahalom, millenniumi park
• 2000 Millenniumi díszkút, bronz és mészkő díszkút, Szeged, Klauzál tér
• 2001 Szent László, bronz és mészkő díszkút, Földeák, Szent László tér
• 2004 Zsótér Andor, bronz domborműves emléktábla, Szeged, Klauzál tér
• 2006 Magyar Pieta 1956, bronz emlékmű, Pápa Köztársaság liget
• 2006 Magyar Pieta 1956, bronz emlékmű, Szeged, Dóm tér
• 2007 Szent Erzsébet, bronz szobor, Kistelek
• 2008 Wass Albert, bronz és mészkő mellszobor, Szeged, Tisza Lajos körút 24., a református templom előtt
• 2010 Szent István, Bronz lovasszobor, Kistelek
• 2012 Magyar Mártíromság Emlékmű, Ásotthalom^[8]

Nemzetközi Zománcművészeti Gyűjtemény, Kecskemét; Petőfi Múzeum, Aszód.

• Pap G.: Nemzetközi Zománcművészet Alkotóműhely, (Kecskemét, 1983, 1989-90, 1991-93),
• ifj. Gyergyádesz László: Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Iparművészet, 1998/2.,
• MÄKELÄ, R.:Kalevala, ahogy a művésznő látja, Hiidenviki, 1995/4
• Kiss Beáta: A múlt tüze égeti a zománcot, Magyar Művészeti Fórum, 1991/1

• Magyar Arany Érdemkereszt (2015)^[9]

• Tizenkét év kőben és ércben, Szeged, 2002. ISBN 963-202-871-6
• Kortárs magyar művészeti lexikon 3.693. o., Budapest, 2001. Enciklopédia Kiadó ISBN 963-8477-43-1 Ö

1. ↑ Idézet Pap Gábor: Égbe-emelés Tóbiás Klára műveinek elemzése. 1993
2. ↑ Kékestetőre tervezett, a csodaszarvas legendát feldolgozó mű
3. ↑ A négy égtáj felé tekintő oroszlánok egy-egy eszme szimbólumai, a többi motívum a lét hármas szférájára utal. Fölülnézetből az oroszlánok körformát, a kút medencéje templomhajó alaprajzát mutatja. Az oroszlánok összeérő szárnyai aranyozott országalmát tartanak, kettős kereszttel.
4. ↑ Árpád-házi szentek kútja címet viselő műalkotás márvány alapba helyezett bronzmedence, peremén mitológiai vízköpő állatokkal, amelyet - ugyancsak bronzból - kupolára is emlékeztető korona borít, csúcsán kettős kereszttel. A koronát Árpád-házi szentek: István, Imre, László, valamint az ugyancsak szentté avatott királyleányok: Erzsébet, Margit és Kunigunda tűzzománc képei díszítik.
5. ↑ két példányban. Az egyik Szegeden a Dóm téren a másik Pápán az Erzsébet ligetben látható.
6. ↑ Tóbiás Klára, az író mellszobrában azt a gondolatot fejti ki, hogy bár az erdélyi születésű Wass Albertet élete derekán hazájától és szülőföldjétől távol száműzetésbe kényszerítette a politika - bizonyítékok nélküli koholmányok alapján, s nem írói alkotása okán ítélkeztek fölötte -, a magyar egyetemes kultúra terjesztésében ilyen sanyarú körülmények között is örökkön élő érdemeket szerzett.
7. ↑ a művésztelep 1975 nyarán alakult, az 1980-as években vált nemzetközivé
8. ↑ Turulszobor a Délvidéken lemészárolt magyarok emlékére. jobbik.hu. [2012. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 20.) 
9. ↑ Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át Balog Zoltán. www.kormany.hu (2015. augusztus 19.) (Hozzáférés: 2015. szeptember 9.) arch

• Kempelen Farkas Digitális Könyvtár
• Art portal
• Tóbiás Klára művei a Köztérképen

• Nemzetközi Tűzzománcművészeti Alkotóműhely
• Tóbiás Klára a TerminArtors-on