Beckón született, ahol tanulmányait is kezdte. Tanult még Vágújhelyen, Győrött, Pozsonyban, Rajecen és Lőcsén (itt egy évig). Majd külföldre ment, és 1644. október 23-án a wittenbergi egyetemre iratkozott be, ahonnét négy év múlva magiszteri címmel tért vissza a hazájába. 1649 elején a szenici, 1640-ben pedig trencséni iskolaigazgató lett. 1651 márciusában Vágújhelyre ment papnak, majd 1652-ben a privigyei egyház hívta meg lelkésznek, 1656-ban pedig a bajmóci egyházkerület püspöknek választotta. Miután Privigyéről a hite miatt 1660-ban elűzték, Divékújfaluba ment lelkésznek. 1673-ban kiküldött különbíróság (delegatum judicium) elé idézték, kötelezte magát, hogy hazájából kivándorol. Németországba költözött. 1681-ben visszatérhetett Divékujfaluba az előbbi állásába. Innét 1682-ben Lőcsén, azután Privigyén volt lelkész.
Művei
Antiglypice Metrica tornate enucleata ac Vermiculata pro Sermone Valedictorio... Leutschoviae, 1643.
Disputatio De Pseudosophia Cacodoxorum Et Sobria Philosophia Orthodoxorum... Wittebergae, 1646.
Disputatio Theologica De Theologia Heterodoxa Et Orthodoxa... Uo. 1648.
Libertatis templorum quorundam silesiacorum fundamentum. Hely és év n.
Üdvözlő verset írt a Windisch János és Zabler Zsuzsánna esküvőjére és a br. Gersdorff Miklós békekövetsége alkalmára, valamint Zabler Jób (görögül) és Lang Mátyás értekezései mellé.
