|
Tengerszint-emelkedés  A tengerszint-emelkedés a globális felmelegedés egyik jelentős hatása. A tengerszint-emelkedés mértékeA Föld története során a szélsőséges kiterjedéseket tekintve 300-400 méteres tengerszint változás történt. Az utolsó jégkorszakban – 20 ezer évvel ezelőtt – a szárazföldeken felhalmozódott jég hatására a tengerszint 125 méterrel volt a jelenleginél alacsonyabban.[2] A leggyorsabb ismert vízszint növekedés 13,5-14,7 ezer évvel ezelőtt egy kb. 400-500 éves időtartamban történt, amit a világtenger szintje évente 4-6 centiméterrel nőtt, összesen 16-25 méteres emelkedést produkálva. Az 1800-as években 6 centiméter, az 1900-as években 20 centiméter volt az átlagos vízszint emelkedés.[3] A Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet munkatársa Stefan Rahmstorf tanulmánya szerint a tengerek szintje 2090-ig 50 és 140 cm között emelkedik.[4][5] "Az eddig alkalmazott számítógépes modell még a jelenleg tapasztalható szint-emelkedést (ami 20 cm – 1900 óta) is alulbecsülte" – mondta Rahmstorf. "Vannak még a fizikának olyan tényezői, amelyekkel nem vagyunk tisztában." A tengerszint-emelkedés hatásai Egy méteres emelkedés (az IPCC "maximum" becslése) öt millió km² területet árasztana el a világ alacsonyan fekvő területeiből, elpusztítva az összes termőföld harmadát és ötven millió környezeti menekültet hagyva maga után.[7] Hollandia, Kelet-Anglia, Indonézia egyes részei, a floridai Everglades, Dél-Louisiana nagy része és Latin-Amerika északkeleti partjának részei mind komolyan veszélyeztetett területek. Florida egyes részein a tengervíz földalatti víztáblákba való beszivárgása a porózus sziklaképződményekbe, csökkenti az ivóvízkészleteket.[forrás?] Maldív-szigetek, Kiribati, Tuvalu, Vanuatu olyan területek, ahol pár deciméteres tengerszint-emelkedés estén is komoly károkkal lehet számolni.[forrás?] Az Amerikai Földrajzi Társaság (San Francisco) közgyűlésén Lynn Usery más klímakutatók ismertették tanulmányukat, amely szerint ötméteres tengerszint-emelkedés 670 millió ember életterét veszélyeztetné. A számítások helyi, rövid ideig tartó árhullámra vonatkoztak.[8] Az EU-ban 68 millió embert érinthet a várható tengerszint-emelkedés.[9] Magyarország területét közvetlenül nem fenyegeti a tengerszint-emelkedés, hiszen az ország legmélyebben fekvő pontja, a Szeged melletti Gyálarét is 75,8 méterrel fekszik a tengerszint felett. A világóceán jelenlegi változásaiA tengerszint emelkedés csak az egyik geofizikai változása a földfelszínt borító víztömegnek. A melegedő Föld óceánjai jelentős hőt és szén-dioxidot nyelnek el, aminek következtében oxigénben szegényebbek lesznek, savasodnak. A tengeri áramlatok erőssége jelentősen változik. Az óceánok mélyén leülepedett metánrétegek újra a légkörbe kerülnek. Intézkedések a tengerszint-emelkedésre vonatkozóanAmíg Montréalban 2005-ben zajlott a Kiotói jegyzőkönyv aláíró országainak konferenciája, a Carteret-szigeteken megkezdődött a lakosság evakuálása, amit a pápua új-guineai kormány még 2003-ban rendelt el.[10][11] 2020-ban Kiribati elkészítette klímamigrációs tervét,[12] melyben megtervezték, hogy szükség esetén hová tud majd menekülni kiribati 117 ezer állampolgára, akik az emelkedő vízszint miatt zömében a fővárosba zsúfolódtak. Több országgal is megállapodtak, köztük Új-Zélanddal, Ausztráliával és Pápuával. Jegyzetek
Források
|
