Tolnai világlexikona

Nem tévesztendő össze a következővel: Tolnai új világlexikona.

Tolnai Világlexikona (Ismeretek tára – Az általános tudás és műveltség könyve)
A II. kötet címlapja
Szerző	számos szócikkíró
Főszerkesztő	Gerő Ödön (segédszerkesztő Garai Ferenc)
Eredeti cím	Tolnai világlexikona
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Téma	tudományos ismeretek gyűjteménye
Műfaj	lexikon
Kiadás
Kiadó	Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat, Budapest
Kiadás dátuma	1912–1919
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolnai Világlexikona témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Tolnai Világlexikonát, alcímén Ismeretek tára – Az általános tudás és műveltség könyve egy 20. század elején megjelent több kötetes magyar nyelvű lexikon, az Osztrák–Magyar Monarchia korának egyik díszműve. Hosszú előkészítő munka után 1912 és 1919 között adták ki, azonban csak 8 kötete jelent meg („A”-tól „E” betűig). A már előkészített további kötetek kiadását az első világháború akadályozta meg, nagyrészt elavulttá téve a sorozat megjelent és még szerkesztés alatt álló köteteinek tartalmát.

A Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat (később Tolnai Kiadó) a 20. század elejének egyik nagy kiadója volt. Elsősorban a Tolnai Világlapja című, óriási példányszámokban megjelent napilapról ismerték, de kiadó tevékenységébe tartozott kisebb-nagyobb könyvek megjelentetése is. A kiadó 1908-ban indította el a népszerű–ismeretterjesztő stílusban írt Tolnai Világtörténelmét. Az igen nagy példányszámban elkelt 10 kötetes, több ezer oldalas^[1] mű sikerét látva, már az utolsó kötetek előszavaiban új könyvsorozat megjelenését jelentették be az olvasóknak. Ez volt a Tolnai világlexikona.

A kiadó igazgatója, Tolnai Simon így írt később, az I. kötet Előszavában:

„Három évvel ezelőtt, vagyis 1909-ben, olyan gondolatom támadt, amelyet az első percben csodálatosan szép, de megvalósíthatatlan ábrándnak tartottam: az, hogy lapom előfizetőit nagy, hatalmas, könyvtárt kitevő művel ajándékozzam meg; olyannal, amely az egész műveltség és tudás kincsestárát magában foglalja, s a mely lapom előfizetőit a tudás, a gyakorlati élet, a munkaágak ezerféle következményeivel, vívmányaival, ujitásaival ugy meg tudja ismertetni, hogy nekik ez a megismerkedés élvezetes, tanulságos, fáradságtól mentes: tehát szórakoztató is.”

A hirdetések szerint a Tolnai világlexikonát 25 kötetesre tervezték, amely 16.000 nyomtatott oldalt tett volna ki. Melléklete mintegy 30.000 kép lett volna.^[2] Ha megvalósult volna eredeti elképzelésben, akkor valószínűleg kora legnagyobb terjedelmű kiadványa lett volna. Viszonyításként, A Pallas nagy lexikona 2 pótkötetével is „csak” 18 kötetes lett.^[3] A vele egyidőben megindított Révai nagy lexikona pótkötetekkel 21 kötetes lett.^[4]

Szerkesztői (Balassa József, Bakó Gábor, Bartos Tivadar stb.) általános lexikonnak szánták, „a művelt nagyközönség számára”, ahogy Tolnai Simon szívesen pozicionálta kiadványait.

Az egyes köteteket a Tolnai Világlapja előfizetőinek 3 korona 60 fillérért árulták a bolti 20 koronás ár helyett.

Az első kötet 1912-ben jelent meg. A lexikon kiadását nem szakította meg az első világháború, 1919-ig folyamatosan jelentek meg kötetei. Ekkor, a VIII. kötetnél (Dithirambus–Eke) anyagi okokból megszakadt a vállalkozás, és több kötet később sem jelent meg. Az 1920-as évek közepén ugyan felmerült a sorozat folytatása, de a lexikon szerkesztősége, átgondolva a körülményeket (eltelt idő, jelentősen átalakult viszonyok), úgy döntött, hogy nem fejezi be a sorozatot, hanem (tömörebb kötetfelosztással) újraindítja.^[5] Ennek az elhatározásnak lett az eredménye a Tolnai új világlexikona.

A mű csonka állapotában is igen tekintélyesre sikeredett: az összes kötet oldalainak száma 5.279 volt.^[6] Az egyes kötetek terjedelme jellemzően 640 kéthasábos oldalt volt, ez alól kivétel az I. (768 o.) és a II. kötet (672 o.). A lapméret 24 cm x 17 cm.^[6]

Borítóját – a kor szokásához híven – igen díszesre tervezték. A jellemző, általánosan elterjedt borító jobb oldala egyszínű szürke volt, míg bal oldalán indás növénymotívum volt látható barna alapon. Ennek a résznek a közepére egy rézplakett is került, amelyen Hungária női szobra, és a „TOLNAI VILÁG LEXIKONA” felirat szerepelt. Hasonló indás díszítést kapott a gerinc is, itt azonban plakett helyett felül barna alapon aranyozott betűkkel a „Tolnai világlexikona” felirat, alulra ugyanilyen mezőben aranyozva a kötetszám és kötetcím került.^[6] (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy létezett egy ritkább, dombornyomott zöld borítós változat, itt a borító közepén vörös rombuszba került az aranyozott sorozatcím és kötetszám.)^[7]

Nem maradt el mögötte a belső kialakítás sem: számos egész oldalas tábla, fénykép, térkép, sok-sok fekete-fehér szövegkép, táblázat gondoskodott a megfelelő illusztrálásról, emellett több oldalas, külön beékelt „óriás-szócikk” segítette a tudnivalók megfelelő összefoglalását. A 8 kötet összes illusztrációinak száma 9456 volt.^[6]

A sorozat fakszimile kiadással nem rendelkezik. Elektronikus formában is csak az első 2 kötet érhető el az Arcanum honlapján.

A lexikon munkatársainak nevét az első kötet elején található arcképes album tartalmazta:

A megjelent kötetek adatai:^[6][8]

• 
  Korabeli reklám
• 
  Korabeli reklám
• 
  Korabeli reklám

• Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.  
• Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1939–1942.   → elektronikus elérhetőség: Arcanum [1]

• Enciklopédia
• Internetes enciklopédia
• Magyar lexikonok listája
• Magyar enciklopédiák és kézikönyvek listája
• Az Osztrák–Magyar Monarchia díszművei