|
Tromsø
Tromsø Norvégia nyolcadik legnagyobb városa, Troms megye székhelye. Itt található a világ legészakibb sörfőzdéje, botanikus kertje és planetáriuma; a város a világ legészakabbi püspökségének (katolikus egyházkormányzati egység, a Tromsøi területi prelatúra) is székhelye. Földrajz A város központja a Tromsøya nevű szigeten található, az északi sarkkörön túl 400 km távolságra. Az elővárosi területeihez tartozik Tromsdalen (a szárazföldi területen, Tromsøya szigetétől keletre), Tromsøya sziget maradék része, és a nagy kiterjedésű Kvaløya sziget keleti része, ami Tromsøya szigetétől nyugatra található. A Tromsø-híd és egy négysávos alagút köti össze Tromsøya szigetét a szárazfölddel, a nyugati oldalon pedig a Sandnessund-híd teremt kapcsolatot Kvaløya szigetével.  ÉghajlatA leghidegebb mért hőmérséklet -18.4 °C volt, a januári átlag csupán -4 °C. Ez az Észak-atlanti-áramlat melegítő hatásának köszönhető. A tenger közelsége csökkenti a hideget, Sommarøy, ami Kvaløya nyugati oldalán fekszik, januári középhőmérséklete -1.9 °C. A nyár viszont eléggé hűvös, a júliusi középhőmérséklet 12 °C. Az éjféli nap május 18-tól július 26-ig van az északi horizont felett, bár nem beszélhetünk igazi sötétségről már április végétől augusztus közepéig. Ennek ellentéteként november 26. és január 15. közötti időszak, amely itt még nem a sarki éjszaka, mert bár a nap nem emelkedik a horizont fölé, délidőben nem sokkal marad alatta. Ez a 'hajnalkony' jelensége, azt jelenti, hogy a legrövidebb napokon a hajnal alkonyba csap át a nappal kiiktatásával, és késő tavasszal, ill. késő nyáron az alkony köszönti a hajnalt az éjszaka rovására (a leghosszabb napokon nincs sem hajnal, sem alkony). Kora ősszel Tromsø a sarki fények zónájának középpontjában található.
Történelem Tromsø környéke az utolsó jégkor óta lakott terület. A vaskorban a külső tengerparton már mind a norvégok, mind a számik (lappok) megtelepedtek. A község szárazföldi területein csak számik laktak. Az első temploma 1252-ben épült, és akkor ez volt a világ legészakibb temploma. Ekkoriban épültek a város földbástyái, melyek a karéliai és orosz portyázóktól védtek. Tromsø városi oklevelét 1794-ben adták ki, bár ekkoriban mindössze 80 lakosa lehetett. A 19. század folyamán megnőtt a város jelentősége, püspöki székhely lett, megalakult a tanárképző főiskola, a hajógyár és a sörfőzde is. A sarkvidéki vadászat növekedésével 1850-re Tromsø vált ennek központjává, elvéve Hammerfest korábbi szerepét. A város élénk kereskedelmet folytatott Arhangelszktől Bordeaux-ig. A 19. század végére Tromsø lett a sarkvidéki kereskedelem legnagyobb központja, és számos sarkvidéki felfedezőút is innen indult. A II. világháború alatt rövid ideig a norvég kormány székhelyéül szolgált. A város a háborút sérülés nélkül megúszta, bár a Tirpitz német csatahajó Tromsøy szigeténél süllyedt el 1944. november 12-én, ahol közel 1000 német tengerész vesztette életét. A háború végén a városba több száz menekült érkezett Finnmark megyéből, amit a németek a Vörös Hadsereg offenzívájától való félelmükben kitelepítettek és leromboltak. A világháború után a város gyors növekedésnek indult, 1964-ben megnyílt a repülőtér, majd a Tromsøi Egyetem is. A népesség gyarapodása igen nagyarányú volt, némelyik évben az 1000 főt is meghaladta. TurizmusItt található a legnagyobb hagyományos faházegyüttes Trondheimtől északra. A Tromsøi katedrális az egyetlen fából épült Norvégiában, 1861-ben épült. Tromsø híres az éjszakai életéről, egyszerre 20 000 embernek nyújt lehetőséget, ami a város teljes népességének a harmadát jelenti. 
Testvérvárosok
Jegyzetek
További információk
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
