Wellisch Andor
Vágvecsei Wellisch Andor, teljes nevén: Wellisch Andor István, 1946-tól Vecsey Andor (Budapest, 1887. február 14. – Budapest, 1956. március 6.)[3] zsidó származású magyar műépítész, Wellisch Alfréd építész fia. PályafutásaVágvecsei Wellisch Alfréd (1854–1941) építész és baranyavári Ullmann Vilma (1861–1945) gyermekeként született. 1910-ben szerezte diplomáját a Budapesti Műegyetemen, majd Németországban munkálkodott Bruno Möhringgel és Kaufmann Oszkárral. 1912-ben belépett apja irodájába, s 1914-ben átvette azt. Az első világháború idején (1914–1918 között) katonai szolgálatot teljesített, ezen belül 24 hónapon át mérnökhadnagyi beosztásban volt a fronton, főként az egyik császárvadászezred utászcsapatához beosztva. Számos kitüntetést kapott (Signum Laudis a kardokkal, koronás érdemkereszt a kardokkal, Károly csapatkereszt, sebesültérem, Marianer-Kreuz).[4] Eleinte belső berendezések tervezésével foglalkozott, amit később budapesti villák, nyaralók, a nagy háborút követően pedig nagyobb bérházak, illetve az Észak-Magyarországi Kőszénbánya Rt. számára számos bányatelep lakó- és kiszolgáló épületei (kultúrház, templom, iskola, vendéglő stb.) valamint ipari épületek egészítettek ki. 1925-ben adták át az általa tervezett rákosi lóversenypálya létesítményeit, melyek építését a Budapesti Új Lóversenytért Építő Rt. finanszírozta, s melynek épületeit a szaksajtóban Alpár Ignác mutatta be. Wellisch munkája során több helyen is megfordult. Irodájának vezetője 36 évig Vidarény Iván volt, aki jelentékeny részt vett ki a tervezési munkálatokból. 1920. november 15-én Budapesten házasságot kötött a nála 7 évvel fiatalabb, evangélikus vallású Brabecz Alice-zal (1895–1980),[5] Brabecz Gyula és Führer Erzsébet leányával.[6] 1946-ban Wellisch családi nevét Vecsey-re változtatta.[7] Sírja a Farkasréti temetőben áll. Érdekesség, hogy már gimnáziumi tanulmányai alatt – a nyár szünetek idején – dolgozott édesapja irodájában.[4] Nógrád-megyei Horthy-telepét maga Horthy Miklós is meglátogatta több ízben.[4] Építkezései mellett 1918-tól a Székesfővárosi Árvaszék hites szakértője, biztosítóintézetek, a Magyar Általános Hitelbank, illetve egyéb magyar és külföldi bankok szakértője volt. A székesfővárosi törvényhatóságban bizottsági tagként működött (főleg városi építési ügyekkel foglalkozva), tagja volt a képzőművészeti bizottságnak és a kórházépítő bizottságnak, illetve választmányi tagja a Magyar Képzőművészeti Egyesületnek is.[4] Az első világháború előtt népies szecessziós stílusban, az 1920-as években újhistorizáló stílusban, az 1930-as évektől modern formában tervezi épületeit.[5] Számos tervpályázaton vett részt.[4] Építkezéseinél mindig szem előtt tartotta a művészi kiképzést és praktikus alaprajzot.[4] Számos épületén art déco formai megoldások, díszítések figyelhetők meg.[8] A második világháború utáni építészi tevékenysége nem ismert.[5] 1956-ban hunyt el 69 éves korában. A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra. Az édesapja által tervezett mauzóleumban szülei, felesége, és gyermekei együtt nyugszanak.[5] Ismert épületeinek listája
A fentieken túl számos gyárépületet, villát, bérházat tervezett, bankokat és egyéb épületeket alakított át.[4] Ő volt az ellenőrzője az Újlipótvárosi Dunapark-háznak (1935–1937).[5] Tervben maradt épületek
Jegyzetek
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek |