Vágvecsei Wellisch Andor, teljes nevén: Wellisch Andor István, 1946-tól Vecsey Andor (Budapest, 1887. február 14. – Budapest, 1956. március 6.)[3] zsidó származású magyar műépítész, Wellisch Alfréd építész fia.
Pályafutása
Vágvecsei Wellisch Alfréd (1854–1941) építész és baranyavári Ullmann Vilma (1861–1945) gyermekeként született. 1910-ben szerezte diplomáját a Budapesti Műegyetemen, majd Németországban munkálkodott Bruno Möhringgel és Kaufmann Oszkárral. 1912-ben belépett apja irodájába, s 1914-ben átvette azt.
Az első világháború idején (1914–1918 között) katonai szolgálatot teljesített, ezen belül 24 hónapon át mérnökhadnagyi beosztásban volt a fronton, főként az egyik császárvadászezred utászcsapatához beosztva. Számos kitüntetést kapott (Signum Laudis a kardokkal, koronás érdemkereszt a kardokkal, Károly csapatkereszt, sebesültérem, Marianer-Kreuz).[4]
Eleinte belső berendezések tervezésével foglalkozott, amit később budapesti villák, nyaralók, a nagy háborút követően pedig nagyobb bérházak, illetve az Észak-Magyarországi Kőszénbánya Rt. számára számos bányatelep lakó- és kiszolgáló épületei (kultúrház, templom, iskola, vendéglő stb.) valamint ipari épületek egészítettek ki. 1925-ben adták át az általa tervezett rákosi lóversenypálya létesítményeit, melyek építését a Budapesti Új Lóversenytért Építő Rt. finanszírozta, s melynek épületeit a szaksajtóban Alpár Ignác mutatta be. Wellisch munkája során több helyen is megfordult. Irodájának vezetője 36 évig Vidarény Iván volt, aki jelentékeny részt vett ki a tervezési munkálatokból. 1920. november 15-én Budapesten házasságot kötött a nála 7 évvel fiatalabb, evangélikus vallású Brabecz Alice-zal (1895–1980),[5] Brabecz Gyula és Führer Erzsébet leányával.[6] 1946-ban Wellisch családi nevét Vecsey-re változtatta.[7] Sírja a Farkasréti temetőben áll.
Érdekesség, hogy már gimnáziumi tanulmányai alatt – a nyár szünetek idején – dolgozott édesapja irodájában.[4] Nógrád-megyei Horthy-telepét maga Horthy Miklós is meglátogatta több ízben.[4]
Építkezései mellett 1918-tól a Székesfővárosi Árvaszék hites szakértője, biztosítóintézetek, a Magyar Általános Hitelbank, illetve egyéb magyar és külföldi bankok szakértője volt. A székesfővárosi törvényhatóságban bizottsági tagként működött (főleg városi építési ügyekkel foglalkozva), tagja volt a képzőművészeti bizottságnak és a kórházépítő bizottságnak, illetve választmányi tagja a Magyar Képzőművészeti Egyesületnek is.[4]
Az első világháború előtt népies szecessziós stílusban, az 1920-as években újhistorizáló stílusban, az 1930-as évektől modern formában tervezi épületeit.[5] Számos tervpályázaton vett részt.[4] Építkezéseinél mindig szem előtt tartotta a művészi kiképzést és praktikus alaprajzot.[4] Számos épületén art déco formai megoldások, díszítések figyelhetők meg.[8]
A második világháború utáni építészi tevékenysége nem ismert.[5] 1956-ban hunyt el 69 éves korában. A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra. Az édesapja által tervezett mauzóleumban szülei, felesége, és gyermekei együtt nyugszanak.[5]
Ismert épületeinek listája
| Cím
|
Név
|
Év
|
Megjegyzés
|
Kép
|
| Virányos
|
villa[4]
|
1910 k.
|
|
|
| Budapest, Abonyi u. 29. / Izsó u. 9.
|
Márkus-féle bérvilla[4][9][5]
|
1911
|
|
|
| Budapest, Visegrádi u.
|
bérház[4]
|
1912–1914
|
|
|
| Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 33.
|
Székely-bérház és villa[10][5]
|
1914
|
|
|
| Budapest, Garas u. 12.
|
Lukács-bérvilla[4]
|
1914[11][5]
|
|
|
| Budapest, Retek u.
|
bérház[4]
|
1912–1914
|
|
|
| Budapest, Trombitás u. 12.
|
villa[4][12][5]
|
1914
|
|
|
| Baglyasalja
|
az Északmagyarországi Kőszénbánya kb. 200 házból[5] álló tisztviselő- és munkástelepek
iskolákkal, kaszinókkal, gazdasági és jóléti épületekkel, irodákkal[4]
|
1920-as évek
|
|
|
| Nógrád m.
|
Horthy-telep[4]
|
1920-as évek
|
|
|
| Budapest, Albertirsai út 2.
|
Új lóversenytér I. és II. osztályú tribünje[4][5]
|
1923–1924[13]
|
Münnich Aladárral közös munka. A 2 épület eredeti terveit Ruppert Vilmos készítette, azokat használta fel Wellisch munkája során.[14]
|
|
| Budapest, Sas u. 25.
|
a Salgótarjáni Kőszánbánya székháza[4]
|
1923–1924
|
|
|
| Budapest, Böszörményi út
|
Magyar Általános Hitelbank tisztviselő bérházcsoportja[4]
|
1924[5]
|
Jónás Dáviddal közös munka.
|
|
| Miskolc, Búza tér 1.
|
Vásárcsarnok[15]
|
1924–1926
|
Adler Károly 1889-es vásárcsarnokának átépítése. Münnich Aladárral közös munka.
|
|
| Budapest, Kozák tér 13–16.
|
Rákospalota elemi iskola[4]
|
1928[5]
|
|
|
| Budapest, Amerikai út 25.
|
Zuglói telefonközpont[5]
|
1930
|
Az épületben később posta került kialakításra.
|
|
| Budapest, Napraforgó u. 7.
|
lakóház[5]
|
1931
|
A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep részeként.
|
|
| Budapest, Pasaréti út 22.
|
Kuttn-ház[5]
|
1931
|
|
|
| Budapest, Pasaréti út 24.
|
Kuttn-ház[5]
|
1931
|
|
|
| Budapest, Pasaréti út 31.
|
Krausz-ház[5]
|
1931
|
|
|
| Pétfürdő
|
Nitrogénművek és lakótelepe[8]
|
1931[4]
|
Münnich Aladárral és Quittner Ervinnel
|
|
| Budapest, Hargita u. 6.
|
villa[8][5]
|
1932
|
|
|
| Budapest, Mátyás út 31.
|
Fellner-ház[5]
|
1932–1933
|
|
|
| Budapest, Széchenyi rakpart 12–13. / Kossuth Lajos tér 18. / Markó u. 1.
|
a Biarritz-ház homlokzatának egységesítése[5]
|
1935–1940
|
A terveket több építész (Preisich Gábor, Vadász Mihály, Verő Imre, Fried Miksa, Fenyves István) készítette, Wellisch csak a homlokzatrészek egységesítését végezte el.
|
|
| Budapest, Váci u. 9.
|
Corso mozi átépítése[8]
|
1936–1937
|
|
|
| Budapest, Károly körút 25.
|
Helvetia Rt. bérháza[5]
|
1937
|
Az úgynevezett Madách-házak részeként épült meg.
|
|
| Budapest, Petőfi tér 3–5.
|
lakóház[8][5]
|
1937–1938
|
|
|
| Budapest, Tas Vezér u. 28.
|
lakóház[8][5]
|
1939
|
|
|
| Budapest, Nádor u.
|
Hild József építette házra emeletráépítés [4]
|
?
|
|
|
| Budapest, Rákospalota
|
Rákospalotai óvoda[4]
|
?
|
|
| Mád
|
elemi iskola[4]
|
?
|
|
|
A fentieken túl számos gyárépületet, villát, bérházat tervezett, bankokat és egyéb épületeket alakított át.[4] Ő volt az ellenőrzője az Újlipótvárosi Dunapark-háznak (1935–1937).[5]
Tervben maradt épületek
- ?: Generali Biztosító palotája, Budapest, Ferenc József tér[4]
- ?: MÁV tisztviselőházak[4]
- ?: bérháza, Budapest, Kálvin tér[4]
- ?: Palatinus-házcsoport[4]
- ?: bankpalota, Fiume (65 terv közül II. díj)[4]
- ?: interieur (Hauszmann-díj)[4]
- 1910: lakóház az 1100/b. hrsz. telekre, Budapest[16]
- 1914: Rákosmezei Gazdasági Iskola, Budapest[4]
- 1914: Állami Főgimnázium, Aranyosmarót[4]
- 1935: a főváros rendezési terve[5]
Jegyzetek
Források
- (szerk.) Lakatos Mihály – Mészáros L. Edgár – Óriás Zoltán: Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma 1879–1929. A magyar építőművészet és építőipar 50 éve, Vállalkozók Lapja, Budapest, 1930
- Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet I–II., Ariton Kft., Budapest, 2016–2017, ISBN 9789631266917 és ISBN 9789631297454
- Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, K.U.K. Kiadó, Budapest, 2018, ISBN 9786155361715
- Budapest 100
- Tóth Vilmos: A két Wellisch Népszabadság, 2001. december 17.
- http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkep.php
Kapcsolódó szócikkek
.jpg)
,_Kossuth_Square,_2017_Lip%C3%B3tv%C3%A1ros.jpg)
