|
Wikipédia:Szabad forrásokTudnivalók
Ezen a lapon próbáljuk felsorolni azokat a forrásokat, melyekből a licenc megsértése nélkül cikkeket, vagy szövegeket illetve képeket lehet átvenni. Kérünk, hogy mielőtt felveszel ide bármilyen forrást, előtte alaposan ellenőrizd, hogy az megfelel-e vagy a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licencnek, vagy pedig a közkincs (Public Domain) fogalmának, illetve képforrások esetén a a képhasználati irányelveknek és a felküldési útmutatónak. Jogi információFigyelem! Az itt található információk nem jogi tanácsok és nem jogászi állásfoglalások. Bármilyen hivatalos kétség esetén ezen szöveg csupán tájékoztató jellegűnek minősül, és nem tekinthető hivatalos információnak. Az információkért sem a szerzők, sem a Wikipédia illetve annak támogatói semmiféle felelősséget nem tudnak vállalni. Kérjük, hogy ha hivatásos jogász, ügyvéd, vagy egyéb jogot alaposan ismerő ember vagy, akkor segíts abban, hogy a nem egyértelmű kérdéseket tisztázni tudjuk! Minden olyan forrást szabadon felhasználhatsz, mely közkincs, vagyis nem rendelkezik szerzői jogi korlátozásokkal. Minden forrás közkinccsé válik, melynek a szerzői jogi védelmi ideje lejárt. Ez a védelmi idő országonként eltérő, de általában 50 év az első publikálástól kezdve, vagy 50 év a szerző halála után. Magyarországon erről a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezik:
Ez alapján 2025-ben az 1955 előtt elhunyt szerzők művei szabadon felhasználhatóak. Lejárt védelmű anyagok digitális változataiA digitalizálás önmagában nem alapoz meg szerzői jogot, mivel nem hoz létre új, eredeti művet. Ez alapján az amúgy szabad források digitalizált változatai szintén szabadok. Ez nem vonatkozik a gyűjteményes művek egészére és az adatbázisokra: ha valaki készít egy CD-t Michelangelo műveiből, akkor a CD egésze védelmet élvez, az egyes CD-n található képek azonban nem; ezért amennyiben a felhasználás nem teszi ki a mű jelentős részét, akkor az anyagok felhasználhatóak. Nehezen meghatározható szerzők eseteSok esetben előfordul, hogy sem a szerző személye nem ismert (és így az sem, hogy mikor hunyt el), sem az, hogy az anyag mikor került először publikálásra; előfordulhat ez régebbi szövegek esetén éppúgy, mint képeknél. Ebben az esetben javasolt az alábbi feltételezés alapján eljárni: Ha feltesszük, hogy egy átlagszerző mondjuk 35 éves, akkor – tekintve a magyar átlagéletkort – feltehetően 30 évvel a mű keletkezése után elhunyt, ehhez jön még hetven év, az annyi mint 100 év; vagyis a legalább 100 éves anyagok (ez 2025-ben az 1925 előtti műveket jelenti) nagy valószínűséggel szabadon felhasználhatóak. (Ha egészen biztosak akarunk lenni, akkor a szerzőt 20, a halálát 100 évre vesszük; ekkor a teljes vélt védelmi idő 150 év; ebbe statisztikailag szinte minden mű bele fog esni.) LexikonokSzabadon használhatóak az 1900-as évek elején, vagy az előtt megjelent nyomtatott lexikonok, valamint ezek elektronikusan feldolgozott változatai. (Az elektronikusan feldolgozott változatok nem eredményeznek új eredeti alkotást, és ezért nem esnek az eredetitől eltérő védelmi idő alá.) Ilyen lexikonok:
Élővilág enciklopédiák
Egyéb felhasználható nagyobb lélegzetű munkák, könyvek
HUPWiki
VilágLex [hmika-féle lexikon]
Részben vagy egészében szabad tartalmú lapok
Szabad képforrások
Nem használható
Kérdéses tartalmakAz alább felsorolt tartalmak esetében nincs egyetértés a szerkesztők között, hogy a magyar törvények alapján melyiket milyen körülmények között lehet a Wikipédiában felhasználni, illetve fel lehet-e egyáltalán. Hozzászólásokat a Vitalapon vagy a Kocsmafalon várunk! Filmkockák
Könyvborítók
Albumborító
Címer
Logó
Ábrás védjegyVélhetően használhatjuk? Reklámplakát és fotójaReklámplakátról készített saját fotó. Vélhetően csak engedéllyel. Lásd még |
