Zelenogorszk (Krasznojarszki határterület)

Ez a szócikk a Krasznojarszki határterület városáról szól. Hasonló címmel lásd még: Zelenogorszk (egyértelműsítő lap).

Zelenogorszk (Зеленогорск)
Zelenogorszk címere Zelenogorszk zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Krasznojarszki határterület
Irányítószám	663690
Körzethívószám	39169
Népesség
Teljes népesség	54 279 fő (2021)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+7
Elhelyezkedése
Zelenogorszk Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 06′, k. h. 94° 35′56.1, 94.58333333333356.100000°N 94.583333°EKoordináták: é. sz. 56° 06′, k. h. 94° 35′56.1, 94.58333333333356.100000°N 94.583333°E
Zelenogorszk Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Zelenogorszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zelenogorszk témájú médiaállományokat.

Zelenogorszk (oroszul: Зеленогорск) város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, zárt közigazgatási egység. Korábbi nevei: Zaozjornij-13, illetve Krasznojarszk-45.

Népessége: 66 056 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[1]

Krasznojarszktól 167 km-re keletre, Zaozjornijtól kb. 18 km-re északnyugatra, a kis Barga folyó torkolatánál, a Kan bal partja mentén terül el. Mellette egykori homokbányák helyén kialakult kis tavak sorakoznak. A régi városrész a Jenyiszej-hegyvonulat déli nyúlványainak dombjaival érintkezik. A Barga a föld alá bujtatva folyik át a városon.

A transzszibériai vasútvonallal a Zaozjornij állomásnál leágazó szárnyvonal biztosítja az összeköttetést, de azt kizárólag áruszállításra használják.

Az első orosz ideiglenes települést (téli szállást) 1628-ban alapította egy 50 fős kozák csapat. Később az üldözés elől menekülő óhitűek telepedtek le itt, akik békét kerestek a tajga csendjében. A Barga folyóról elnevezett kis települést 1735-ben említik egy földrajzi expedíció feljegyzései között. A 19. század közepén egy gazdag kereskedő a folyó torkolatánál vasgyártó üzemet létesített, mely kb. 30 évig létezett. A 19–20. század fordulóján, amikor Közép-Oroszországból orosz parasztok tömegesen telepedtek át Szibériába, öt kis falu keletkezett a mai város környékén, köztük Uszty-Barga (jelentése: 'a Barga torkolata'). A folyó mentén és torkolatvidékén ugyanekkor kezdődött a csillám nagyobb arányú bányászata is.

A szovjet kormány 1955 végén hozott határozatot az atombombához szükséges uránt előállító gyár létesítéséről a Kan partján. A mocsaras, erdős vidéken rövid idő alatt épült fel az ún. elektrokémiai gyár, mellette a város és az ezeket kiszolgáló hőerőmű (Krasznojarszkaja GRESZ-2), amely ma az egyik legnagyobb széntüzelésű hőerőmű Kelet-Szibériában (1250 MW).

A feszített tempójú építkezésen nagyrészt a hadsereg erői dolgoztak. 1956 nyarán rakták le az első lakóház alapjait. A leendő gyár területének előkészítése 1957 nyarán kezdődött, az első egységek 1962 őszén kezdték meg a magasan dúsított urán előállítását. A hőerőmű első blokkja már bő egy évvel korábban áramot adott. A vonatkozó nemzetközi szerződések megkötése után, 1988-tól a gyár áttért az alacsony, csupán néhány %-os dúsítású urán előállítására, amit az atomerőművekben használnak. Ugyanabban az évben a kis Barga folyó kilépett medréből, és a fél város víz alá került.^[2]

• Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994) 
• Enciklopegyija Krasznojarszkovo kraja (orosz nyelven). [2019. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Isztorija (A város hivatalos honlapja, hozzáférés: 2019-03-07)
• 484. Zelenogorszk (Hozzáférés: 2019-03-07)