Az élet szép

	Az élet szép ; (La vita è bella)
	1997-es olasz film
Rendező	Roberto Benigni
Producer	Alberto Grimaldi
Vezető producer	Vittorio Cecchi Gori
Műfaj	filmvígjáték; filmdráma;
Forgatókönyvíró	Roberto Benigni,; Vincenzo Cerami
Főszerepben	Roberto Benigni ; Nicoletta Braschi; Giorgio Cantarini
Zene	Nicola Piovani
Operatőr	Tonino Delli Colli
Vágó	Simona Paggi
Jelmeztervező	Danilo Donati
Díszlettervező	Danilo Donati
	Gyártás
Gyártó	Cecchi Gori Group Tiger Cinematografica; Melampo Cinematografica
Ország	Olaszország
Nyelv	olasz
Forgatási helyszín	Arezzo, Montevarchi, Castiglion Fiorentino, Cortona, Ronciglione, Róma, Papigno
Játékidő	122 perc
Költségvetés	19 000 000 $
	Forgalmazás
Forgalmazó	Miramax Films
Bemutató	1997
Korhatár	PG-13
Bevétel	230 098 753 $ (világszerte); 57 563 264 $ (Amerikai Egyesült Államok);
	További információk
	weboldal; IMDb; PORT.hu;
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nem tévesztendő össze Az élet csodaszép 1946-os amerikai filmmel.

Az élet szép (La vita è bella) 1997-ben bemutatott olasz filmdráma Roberto Benigni rendezésében. A film címe Lev Davidovics Trockij Mexikóban írt, végrendelet jellegű feljegyzéséből származik.^[1]

Történet

A történet 1939-ben, Toszkánában indul, ahol Guido ügyetlen pincérként dolgozik nagybátyja védőszárnyai alatt. Beleszeret a szépséges Dorába, akinek évekig udvarol elképesztő ötletességgel. Miután összeházasodnak, Guido könyvesboltot nyit, és megszületik gyermekük, Giosuè. Mikor a fasiszták Olaszországban hatalomra jutnak, sorsuk nehézzé válik, innentől kezdve sok erkölcstelenséggel kell szembenézniük. A körülményeket Guido humorával igyekszik elviselhetőbbé tenni. Mikor apát és fiát deportálják, Dora önként utánuk indul. A táborban Guido, hogy kisfia lelkét megvédje a háború és a halál borzalmaitól, kínjában kitalálja, hogy az egész csak jól megszervezett játék, melynek győztese nyer egy tankot. Guido végül eléri célját, a fia megmenekül, és a film végén újra találkozhat anyjával.

Szereposztás

Szerep	Színész^[2]	Magyar hangja (1. szinkron)^[3]
Guido Orefice	Roberto Benigni	Háda János
Dora	Nicoletta Braschi	Pápai Erika
Giosué	Giorgio Cantarini	Czető Zsanett
Elisèo Orefice, nagybácsi	Giustino Durano	Rajhona Ádám
Ferruccio Orefice	Sergio Bustric	Gyabronka József
Dora anyja	Marisa Paredes	Császár Angela
Doktor Lessing	Horst Buchholz	Végvári Tamás
Guicciardini	Lydia Alfonsi	N/A
Iskolaigazgatónő	Giuliana Lojodice	Tímár Éva
Rodolfo	Amerigo Fontani	Csankó Zoltán

Érdekességek

Guido feleségét, Dorát Roberto Benigni tényleges felesége, Nicoletta Braschi játssza.
Guido (Benigni) táborbeli azonosító száma azonos Charlie Chaplin számával, melyet a A diktátor című 1940-es filmben viselt.
A filmtörténetben ez volt a második eset, amikor egy személy a saját maga rendezett filmjével megkapta a legjobb főszereplőnek járó Oscar-díjat. A másikat Laurence Olivier kapta az 1948-as Hamlet-filmben nyújtott alakításáért.
A film II. János Pál pápa kedvence volt.
A filmben kétszer is felbukkan Jacques Offenbach Hoffmann meséi operettjéből „Barcarola” dallama: először Guido udvarlása alatt az operaházban, másodszor amikor a táborban titokban szeretne a feleségével és társaival kommunikálni.

Díjak és jelölések

A film 3 kategóriában érdemelte ki az Oscar-díjat, köztük a legjobb idegen nyelvű filmnek járót. Benigni alkotása további 52 díjat nyert, és 26 jelölésben részesült.^[4]^[5]