Bolgárcserged

	Bolgárcserged (Cergău Mic)
	A falu kocsmája a 20. század elején (Adler Lipót felvétele)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Község	Cserged
Rang	falu
Irányítószám	517217
SIRUTA-kód	3823
	Népesség
Népesség	266 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	– (2011)
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 04′ 59″, k. h. 23° 56′ 26″46.083085°N 23.940682°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 59″, k. h. 23° 56′ 26″46.083085°N 23.940682°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bolgárcserged témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Bolgárcserged, 1911-ig Kiscserged (románul Cergău Mic, népiesen Cergău Șcheiesc, németül Kleinschergied, szászul Schergit) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Cserged községhez tartozik.

Fekvése

Balázsfalvától D–DK-i irányban, kb. 12 km-re található.

Története

Nevének eredete

Magyar és román nevét is a közelében futó patakról kapta (1302-ben Chergeud). 1303-ban már Bolgarchergewd alakban fordul elő, 1625-től Kiscserged. A 20. század eleji helységnévrendezés során a másik, Kis-Küküllő vármegyei Kiscsergedtől való megkülönböztetésül változtatták meg nevét a középkori formára.

Bolgárok

A falut katolikus bolgárok alapították a 13. század végén, akik talán Vidin környékéről menekültek 1290 után. A falu a 15. század elejéig Diód várbirtokához tartozott. A reformáció idején lakói evangélikus (lutheránus) hitre tértek. A 15–19. században – egyedülálló módon – evangélikus anyaegyház bolgár nyelvű liturgiával. A bolgárok viseletükben és betelepülésük után kialakult családnévrendszerükben nem különültek el a környező románoktól. Fennmaradt Andreas Mathesius nevű lelkészük emlékirata 1647-ben, amelyben a közösséggel támadt viszályát magyarázva leírja a kiscsergediek által gyakorolt, általa babonaként elutasított népszokásokat.^[2] Keleti rítusúak csak a 19. század elejétől, kezdetben Nagycsergedről költöztek a faluba. Az 1848-at megelőző évtizedekben a közösség nyelvcserén ment át és román nyelvűvé vált.^[3]

20. század

A századelőn a Ljubomir Miletics bolgár folklorista által meglátogatott evangélikus istentiszteleten a lelkész németül és románul, a hívek románul imádkoztak, az énekeket pedig a hagyományos bolgár szöveggel énekelték.^[4] Az 1920-as években már gyakoriakká váltak az evangélikusok és görögkatolikusok közötti vegyes házasságok és szaporodtak az áttérések a görögkatolikus hitre. 1945-ben az evangélikus egyházközség megszűnt és a templommal együtt beleolvadt a görögkatolikus egyházba. 1948-ban a parókiát az ortodox egyház sajátította ki.

Lakossága

1900-ban 690 lakosából anyanyelv szerint 649 román, 33 német és 13 magyar, felekezet szerint 432 evangélikus és 252 görögkatolikus. A lakosság 25%-a tudott írni–olvasni és 3%-a beszélt magyarul. (Ekkor Alsófehér vármegyéhez tartozott.)
2002-ben 370 román lakosa volt, 309 ortodox és 61 baptista vallású.

Jegyzetek

↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
↑ Ovidiu Bîrlea: Istoria folcloristicii românești. București, 1974
↑ A valószínű datáláshoz Ion Mușlea: Șcheii de la Cergău și folklorul lor. Cluj, 1928. 5–6. o.
↑ Idézi Mușlea, uo., 11. o.

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro

[2] Ovidiu Bîrlea: Istoria folcloristicii românești. București, 1974

[3] A valószínű datáláshoz Ion Mușlea: Șcheii de la Cergău și folklorul lor. Cluj, 1928. 5–6. o.

[4] Idézi Mușlea, uo., 11. o.

[1]

[2]

[3]

[4]