|
Csanádalberti
Csanádalberti község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában. FekvéseA település Csongrád-Csanád vármegye keleti, a Makói járás északi részén helyezkedik el, nem messze Békés vármegye határától. Szomszédai: észak felől Ambrózfalva, kelet felől Pitvaros, dél felől Csanádpalota, délnyugat felől pedig Királyhegyes. Nyugat felől az amúgy csaknem 20 kilométerre fekvő Makó városának nagy kiterjedésű északi külterületei határolják. A település környékén terül el a védett természeti értékekkel rendelkező Csikóspuszta; a község határában folyik a Királyhegyesi-Szárazér. MegközelítéseA kis településen kelet-nyugati irányban végighalad, annak főutcájaként a Tótkomlóstól Pitvarosig, majd onnan Makó-Rákosig húzódó 4426-os út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. A térséget érintő M43-as autópálya nyomvonalától légvonalban nagyjából 10 kilométerre, közúton valamivel nagyobb távolságra található; a sztráda apátfalvai és kövegy-csanádpalotai csomópontja is körülbelül egyforma messze van a községtől. Vasútvonal nem érinti Csanádalbertit, a legközelebbi vasúti megállási pont a Mezőtúr–Battonya-vasútvonal Pitvaros község keleti szélén található Pitvaros megállóhelye, a központtól körülbelül 5 kilométerre. TörténeteA község dohánykertészek letelepítésével jött létre; első lakói 1844-ben érkeztek Nagylakról, Pitvarosról és észak-magyarországi vármegyékből. Először Albertinek majd Kispitvarosnak nevezték a települést (1851); jelenlegi nevét 1898 óta viseli. A 19. században a helyiek túlnyomó többsége evangélikus szlovák volt. A település az első világháborút követően, 1919 és 1920 között majd egy évig román megszállás alatt volt. A lakosság a 20. század első harmadára a kétszeresére emelkedett, de a nemzetiségi és felekezeti arányok változatlanok maradtak. 1927-ben nyílt meg az óvoda; ugyanebben az évben fejeződött be a Nagyatádi-féle földreform; a kiosztott házhelyeken egy évvel később már 33 új családi ház állt a Falusi Kislakásépítési Szövetkezet kölcsöneinek jóvoltából. A falu nemzetiségi összetétele 1946-ban gyökeresen megváltozott: a csehszlovák-magyar lakosságcsere után az arányok megfordultak, és a Felvidékről kitelepített magyarok alkották a lakosság zömét. A 2001-es népszámláláson 27 csanádalberti lakos vallotta magát szlováknak.[3] Az 1950-es megyerendezés után a feldarabolódott Csanád vármegyéből Csongrád megye makói járásához került; a község 1973-ban önállóságát elvesztette, és egészen 1990-ig a pitvarosi közös községi tanács társközsége volt. 1960-ban jött létre a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet; ez 1974-ben egyesült a pitvarosi Felszabadulás Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel, amely napjainkban is műveli a község földterületének legnagyobb részét. Csanádalberti 1990-ben saját önkormányzatot választott. KözéletePolgármesterei
NépességA népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A község lakosságának 2001-ben 97,9%-a magyar, 1,7%-a cigány, 5,7%-a szlovák, 0,6%-a szlovén volt. A népesség 1,9%-a nem válaszolt vagy nemzetisége ismeretlen. Csanádpalota felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 48% vallotta magát római katolikusnak, görögkatolikusnak 1,1%, református volt a település lakosságának 20,2%-a, evangélikus 10,7%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 1,1%, 18,1% nem volt vallásos. A lakosság 0,8%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,3%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,4% szerbnek, 2,2% szlováknak mondta magát (21,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34%, református 11,9%, evangélikus 6,5%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 22,1% (23,5% nem nyilatkozott).[12] 2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 2,2% szlováknak, 2% románnak, 0,2% szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8,5% volt római katolikus, 7,8% református, 5,6% evangélikus, 0,9% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 6,7% egyéb katolikus, 26% felekezeten kívüli (43,8% nem válaszolt).[13] Nevezetességei
Források
Jegyzetek
További információk A Wikimédia Commons tartalmaz Csanádalberti témájú médiaállományokat.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
