|
Derekegyház
Derekegyház község Csongrád-Csanád vármegye Szentesi járásában. FekvéseSzentestől 13, Hódmezővásárhelytől 26, Orosházától 24 kilométerre található. Szomszédai: észak felől Szentes Lapistó nevű külterületi városrésze, keleten Nagymágocs, délkeletről Székkutas, délen Hódmezővásárhely, délnyugaton Mindszent, nyugat felől Szegvár, északnyugatról pedig maga Szentes. MegközelítéseKözpontja a 45-ös főút Szentes-Hódmezővásárhely közötti szakaszából kelet felé, Orosháza irányában (Nagymágocsra) kiágazó 451-es főúton (korábbi számozása szerint 4405-ös úton) érhető el; Tompahát nevű külterületére a 44 115-ös számú mellékút vezet. Közigazgatási területének délnyugati szélén ágazik ki a 45-ösből a Mindszentre vezető 4523-as út. CímereA címer történeteA címerének formája, színei, képei és díszítő elemei a falu és a Károlyi család történelmi kapcsolatára utalnak. Alapul a Károlyi család 1712-ben nyert egyesített grófi címerét és a falu által 1874-től használt hivatalos pecsétnyomó ábráját vették. A pecsétnyomón ovális alakú pajzsban egy kiterjesztett szárnyú, egyfejű sas volt, a pajzs felső szélén 9 ágú (gyöngyös) grófi rangkoronával. A sast és a koronát a Károlyiak egyesített grófi címeréből vették át. A hagyományra tekintettel a címer megőrizte a pajzs alakját (ovális, tojásdad). Címerképe a kiterjesztett szárnyú egyfejű sas, és megőrizték a pajzs felső szélére helyezett rangkoronát is. Mivel az idősebb lakosok nemcsak a Károlyiakat tisztelik, de az uradalom későbbi tulajdonosára, a szociális érzékéről és jótékony alapítványairól ismert Weiss Manfréd nagyiparos és leszármazottainak emlékét is ápolják, a címerpajzs alján Weiss Manfréd közismert, a helyi téglagyárának termékein is alkalmazott monogramja látható. A színek meghatározásánál is a hagyományból és a heraldikai szabályokból indultak ki. A Károlyi-címerben a széttárt szárnyú, fekete sas ezüst mezőben állt, ezért a pajzs alapszíne az ezüst lett, a sas pedig fekete. A címer leírásaAz álló, ovális pajzs belső mezejét ezüst hullámpólya egyszer vágja a pajzstalpnál. A pólya fölötti rész kék mezejében egyfejű, heraldikailag jobbra néző, kiterjesztett szárnyú arany sas áll. A pajzstalp zöld mezejében ezüst színű, egymásra szerkesztett WM monogram lebeg. A pajzs felső szélére ezüst gyöngyökből formált kilencágú, arany abroncsú grófi rangkorona támaszkodik. A foszlányok heraldikai nézetben: jobbról arany és kék, balról ezüst és vörös. Története A régészeti leletek tanúsága szerint korai egyházas falu volt. Korábbi feltételezés szerint nevét Árpád-kori templomáról kaphatta, amely nagy, szilárd, azaz derék épület lehetett (derék + egyház). A templom maradványai a 19. század elején még láthatóak voltak; a régészek az 1970-es évek elején tárták fel. Az egyenesen záródó szentélyű épület nem volt nagyobb a korban szokásos falusi templomoknál, tehát nem lehetett a névadás alapja. A falu (és vele a templom) az 1241-es tatárjárás alatt elpusztult, és csak közel félszáz év múlva kezdett újranépesülni. A 16. század második felében háromszor (1552, 1566, 1596) pusztította a török, mígnem végleg megsemmisült. 1702-ben báró Schlick Lipót császári tábornok kapta birtokul a pusztát. Tőle 1722-ben gróf Károlyi Sándor vásárolta meg. A egykori falu területét egy jogvita végén három részre osztották:
A kastély, annak kápolnája és gazdasági épületei köré települt népesség főleg gabonatermesztéssel és kertészettel foglalkozott. Juhokat is tenyésztettek, és azok gyapjának mosására a gőzerőre épített szeszgyár gépeit használták. Derekegyház 1874-ben a szétszórt puszták és majorok egyesítésével, eszmei községként alakult. Ezt aktívan segítette Károlyi Alajos. A 20. század első felében határának felét — a téglagyárral — Weiss Manfréd örökösei birtokolták. Ők a művelhető terület jelentős részén — a korban rendkívül modern megoldásként — különleges, hajós öntözőrendszert építtettek ki. A szabályos szelvényű csatornákon közlekedő hajó az 1960-as évekig dolgozott. 1945-ben a volt Weiss Manfréd-féle nagybirtok hajós öntözésre berendezett területén állami gazdaságot alakítottak. 1962-ben több egység összevonásával megalakult a Derekegyházi Állami Gazdaság. Ennek vagyonát az átalakítás után a Pankotai Agrár Részvénytársaság szerezte meg. Fő ágazata a gabonatermesztés és az állattenyésztés. 9 hektáron hidegfóliás kertészetet működtetnek. NevezetességeiKárolyi-kastély A műemlék jellegű kastély 1769-ben épült. 1869-ben egy emeletet húztak rá. A tetőteret 1932-ben építették be Weiss Manfréd örökösei. Ekkor alakult ki az oromfalas épület mai, barokk-copf stílusú formája. A kastélyt gazdasági épületek veszik körül. Az épületben 1949 óta súlyos értelmi fogyatékos felnőttek gondozására szakosított szociális otthon működik. A kastélyt tíz hektáros őspark veszi körül. Katolikus templomAz 1241-ben lerombolt templomot nem építették újjá. Helyette a Károlyi-kastély egyik melléképületében a nagykonyhát alakították „ideiglenesen” kápolnává; ez lett a római katolikus hívek imahelye. A kápolnát 1925-ben szentelték Jézus Szíve tiszteletére. Egyik, 38 cm átmérőjű harangját 1908-ban öntötték (valószínűleg Seltenhofer Frigyes fiai), a másik 45 cm átmérőjűt 1939-ben Szlezák László. TörténeteA modern templomot a Szeged-Csanádi egyházmegye építtette fel a kastély előtti park ligetes kertjében, a falut átszelő országútról nyíló téren. Az új templomot Váncza László, Ferenczy Kinga és Ránki Soma tervezte, az Építészmester Zrt. építette fel. Alapkövét a régi templom lerombolása után 777 évvel, 2018-ban tették le. 160 millió forintba került. A Szentháromság-templomot 2019. június 16-án szentelte fel Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök. Az avatásra a kápolnából hozták át az egyik, „rossz állapotúnak” mondott harangot. Ezután gyűjtést indítottak új harang beszerzésére. Az épületA csarnokterű főhajó teljes szélességben illeszkedő, félkörívben záródó apszisával az ókeresztény templomok liturgikus tereinek alapelrendezését követi. A főhajóhoz észak felől csatlakozó oldalhajóban, a templomtér kereszttengelyének végpontjában van a keresztelőkút. A gyóntatószék a harangtorony alatt, a kórusra felvezető lépcső mellett kapott helyet. Az oldalhajó nyugati végébe kimozdított harangtorony a főhomlokzat síkjához illeszkedik, aszimmetrikussá téve az épületet. A kevés, de nagy ablak súlyponti helyeken világítja be a szakrális teret. A tetőt zsindely fedi. Az épület falait fehérre festették. A belső teret egyedileg tervezett, egységes formavilágú, erdei fenyőből készített liturgikus tárgyakkal és bútorokkal rendezték be. II. világháborús emlékműA szerény külsejű második világháborús emlékmű a falu főterén áll. Návai (Návay) Sándor szobrászművész munkáját 1992-ben avatták fel. A két oszlop tetejét bronz harang köti össze. A harang szélén „Készült a II. világháború áldozatainak emlékére” szöveg olvasható. Az emlékmű alján egy bronz koszorú két oldalán sorakoznak az áldozatok nevei. Falunap
KözéletePolgármesterei
NépességeA népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12] A 2011-es népszámláláson a lakosok 88,1%-a magyarnak, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,3%, református 6,8%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 40,5% (25% nem nyilatkozott).[13] 2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak, cigánynak, görögnek, románnak és németnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23% volt római katolikus, 6,4% református, 0,9% evangélikus, 0,2% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 26% felekezeten kívüli (42,1% nem válaszolt).[14] Jegyzetek
Források
További információk
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
