Etterbeek
Etterbeek - városháza
Etterbeek címere Etterbeek zászlaja
Etterbeek kerület elhelyezkedése a Brüsszel Fővárosi Régióban
Közigazgatás
Ország	Belgium
Régió	Brüsszel fővárosi régió
Közösség	Flamand Közösség Belgiumi Francia Közösség
Tartomány	Arrondissement of Brussels-Capital
Járás	Brüsszel
Polgármester	Vincent De Wolf (MR)
Irányítószám	1040
Körzethívószám	02
Testvérvárosok	Lista Forte dei Marmi Fontenay-sous-Bois
Népesség
Teljes népesség	48 473 fő (2020. jan. 1.)[1]
Férfi	20974
Nők	23978
Népsűrűség	13 445 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2006)
0–19	18,44
20–64	67,43
65 felett	14,14
Más nemzetiségűek	36,29% (2007)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta	18,5 (2006) %
Átlagos éves jövedelem	10 494 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület	3,15 km2
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 50′ 10″, k. h. 4° 23′ 10″50.836111111111, 4.386111111111150.836111°N 4.386111°EKoordináták: é. sz. 50° 50′ 10″, k. h. 4° 23′ 10″50.836111111111, 4.386111111111150.836111°N 4.386111°E
Etterbeek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Etterbeek témájú médiaállományokat.

Etterbeek egyike a Brüsszel fővárosi régió tizenkilenc alapfokú közigazgatási egységének, községének. A következő brüsszeli területi önkormányzatokkal szomszédos: Brüsszel Belváros, Ixelles/Elsene, Auderghem/Oudergem, Woluwe-Saint-Pierre/Sint-Pieters-Woluwe, Woluwe-Saint-Lambert/Sint-Lambrechts-Woluwe és Schaerbeek/Schaarbeek.

A legenda szerint Gertrúd, Landeni Pippin lánya alapított itt egy kápolnát a 8. században. I. Ottó egyik 966-ban kelt okirata említi Iatrebache templomát. Az Ietrebecca név valószínűleg a kelta gyökerű gyors mozgást jelentő „ett” szóból, és a holland patak jelentésű „beek” szóból származik, az elnevezés ebben a formában először 1127-ben fordul elő okiratban. A jelenlegi helyesírással először 1138-ban fordul elő okiratban a helynév, amikor egy újabb és nagyobb templomot építettek itt.

A középkorban Etterbeek kicsi, Brüsszeltől független vidéki falu volt, ha nem számítjuk a Brüsszelnek fizetendő söradót, melyet II. János, Brabant hercege idején, 1300 körül kellett fizetni. Az elkövetkező két évszázad számos fájdalmas eseményt tartogatott a település számára: 1489-ben Albert, Saxe hercege feldúlta a falut az Ausztriai Miksa ellen küzdő lázadók üldözése közben, 1580-ban a falut újra elpusztították a képrombolók a protestáns reformációs háborúk során. Albert főherceg és Izabella uralkodása alatt újra béke költözött a településre.

1672-ben Etterbeek függetlenedett a szomszédos Sint-Genesius-Rode-tól, amikor II. Károly spanyol király bárósággá léptette elő. Első bárója Don Diego-Henriquez de Castro volt, a hollandiai spanyol seregek főkincstárnoka. Castro házát 1767-ben eladták, de ma is látható a városrész legöregebb épületeként.

A francia uralom alatt Etterbeeket önkormányzattá (commune) alakították a Sint-Stevens-Woluwe kantonon belül. Akkortól, de különösen az 1830-as belga forradalom és Brüsszel fővárossá fejlődése óta Ettrebeek népessége gyorsan nőtt. 1876-ban már több mint 10 000 lakosa volt, 1900-ban több mint 20 000, és 1910-ben több mint 33 000. A 20. század első évtizedében II. Lipót belga király uralkodása idején ugrásszerűen megnőtt az építkezések száma, a város arculata megváltozott a napjainkban a városrészt jellemző széles utcák és lakóövezetek kialakításával.

• Két katolikus templom található Etterbeekben (az egyik a Saint-Antoine-templom). A harmadik katolikus templomot a kilencvenes években lebontották, mivel az összeomlás szélén állt.
• A Fondation René Carcan nevű alapítvány és múzeum René Carcan egykori műtermében található.
• A Cauchie-házat 1905-ben építette Art Nouveau stílusban Paul Cauchie építész, festő és tervező. A ház homlokzata allegorikus sgrafittójáról nevezetes.
• A városrész legöregebb épülete, az egykori bárói ház 1680-ban épült.
• Néhány zöldterület is található a városrészben, például a Jean-Felix Hap-kert. A jól ismert Cinquantenaire park és a Park Leopold határosak a városrész területével.

1. ↑ Bevolking per gemeente op 1 januari 2020. Statbel

• Etterbeek hivatalos weboldala (franciául és hollandul)