Fucsien

	Fujian (福建省; Fújiàn Shěng)
	Rövidítés: 闽; pinjin rövidítés: Mǐn
Név eredete	福 fú – Fuzhou ; 建 jiàn – Csien’ou
	Közigazgatás
Ország	Kína
Közigazgatási szint	Tartomány
Székhely	Fuzhou
Prefektúrák (地区)	9
Megyék (县)	85
Járások (乡)	1107
A KKP tartományi bizottságának titkára	Lu Csan-kung (Lu Zhangong)
Kormányzó	Huang Hsziao-csing (Huang Xiaojing)
Terület	121 400 km²,; 23. a rangsorban
ISO 3166-2	35
	Népesség
Teljes népesség	41 540 086 fő (2020)
Népsűrűség	289 fő/km²
Főbb nemzetiségek	han – 98% ; sö (she) – 1%; huj (hui) – 0,3%
	GDP 2004
GDP	605,3 milliárd CNY,; 11. a rangsorban
GDP per fő	17 200 CNY,; 7. a rangsorban
	A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
	Fujian weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Fucsien témájú médiaállományokat.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Fujian kiejtése^ⓘ (kínai: 福建, pinjin: Fújiàn, magyar átírás: Fucsien) a Kínai Népköztársaság egyik délkeleti tartománya. Északon Csöcsiang (Zhejiang), nyugaton Csianghszi (Jiangxi), délen Kuangtung (Guangdong) tartomány, keleten pedig a Tajvani-szoros határolja. Tartományi székhelye és legnagyobb városa Fucsou (Fuzhou).

A Kínai Népköztársaság a tartomány részének tekinti a Csinmen (Jinmen) és Macu (Mazu) szigetét, a gyakorlatban azonban ezeket a Kínai Köztársaság (Tajvan) irányítja.

A tartomány neve két városának, Fucsou (Fuzhou) és Csien’ou (Jian'ou) nevének összevonásából keletkezett.

Történelem

A tartományt a legújabb korig nehezen járható hegyvidék választja el Kína többi részétől. Ezért sokáig helyi dinasztiák uralkodtak, amelyek azonban egyre szorosabb függésbe kerültek a környező erősebb kínai dinasztiáktól. Ezért nehezen adható meg az időpont, hogy mikortól tekinthető a kínai állam részének. Mindenesetre innen indultak ki Cseng Ho expedíciói. Akkoriban Quanzhou (Csüancsou) kikötője a világ legjelentősebb kikötői közé tartozott. A fejlődést azonban súlyosan akadályozták a japán kalózok és a kínai kormányzat gazdaságpolitikája. Több alkalommal is évtizedekre betiltották a tengeri kereskedelmet.

1689-ben Fucsien tartományhoz csatolták Tajvan szigetét. Ekkor indult meg Tajvan benépesülése kínaiakkal, többségük Dél-Fucsienből származott. Fucsien egyébként egész történelme során gyakran szolgált az északról - belháborúk és nomád támadások miatt - menekülők menedékéül, ugyanakkor némileg békésebb időszakokban sokan vándoroltak el innen jobb élet reményében.

Tajvan 1885-ben önálló tartomány lett, majd 1895-ben Japán gyarmata. Ekkor nyerte el Fucsien tartomány mai határait. A második világháború végéig erős japán befolyás érvényesült, de fejletlen vidék volt vasút nélkül, kevés műúttal. Gazdaságilag az 1970-es évek eleje óta felvirágzott, különösen a tengerparti területek. Ismét sok a bevándorló Kína középső és északi területeiről.

Földrajz és éghajlat

Közigazgatás

Fucsien (Fujian) tartomány 9 prefektúrai szintű városra van felosztva:

Fucsou (Fuzhou) (egyszerűsített kínai: 福州市; pinjin: Fúzhōu Shì; magyaros átírásban: Fucsou-se)
Hsziamen (Xiamen) (厦门市 Xiàmén Shì, Hsziamen-se)
Csangcsou (Zhangzhou) (漳州市 Zhāngzhōu Shì, Csangcsou-se)
Csüancsou (Quanzhou) (泉州市 Quánzhōu Shì, Csuancsou-se)
Szanming (Sanming) (三明市 Sānmíng Shì, Szanming-se)
Putien (Putian) (莆田市 Pútián Shì, Putien-se)
Nanping (南平市 Nánpíng Shì, Nanping-se)
Lungjan (Longyan) (龙岩市 Lóngyán Shì, Lungjen-se)
Ningtö (Ningde) (宁德市 Níngdé Shì, Ningtö-se)