Hejlungcsiang

	Heilongjiang (黑龙江省; Hēilóngjiāng Shěng)
	Rövidítés: 黑; pinjin rövidítés: Hēi
Név eredete	黑 hēi – fekete ; 龙 lóng – sárkány ; 江 jiāng – folyó; "Amur folyó kínai neve"
	Közigazgatás
Ország	Kína
Közigazgatási szint	Tartomány
Székhely	Harbin
Prefektúrák (地区)	13
Megyék (县)	128
Járások (乡)	1284
A KKP tartományi bizottságának titkára	Qian Yunlu
Kormányzó	Zhang Zuoji
Terület	460 000 km²,; 6. a rangsorban
ISO 3166-2	23
	Népesség
Teljes népesség	31 850 088 fő (2020)
Népsűrűség	83 fő/km²
Főbb nemzetiségek	Han – 95%; Manchu – 3%; Koreai – 1%; Mongol – 0,4%; Hui – 0,3%
	GDP 2004
GDP	530,3 milliárd CNY,; 13. a rangsorban
GDP per fő	13 900 CNY,; 10. a rangsorban
	A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
	Heilongjiang weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hejlungcsiang témájú médiaállományokat.

Heilongjiang kiejtése^ⓘ (kínai: 黑龙江, pinjin: Hēilóngjiāng, magyar átírása hagyományosan Hejlungkiang, szoros átírással Hejlungcsiang^[2]) a Kinai Népköztársaság északkeleti tartománya. Délről Jilin tartomány, nyugatról Belső-Mongólia Autonóm Terület, északról pedig Oroszország határolja. Nevét az Amur folyó kínai nevéről kapta, szó szerinti jelentése: fekete sárkány folyó. A tartomány székhelye és legnagyobb városa Harbin.

Történelem

A tartomány történelmileg nem Kína, hanem Mandzsúria része. Területén különféle nomád népek váltották egymást, amelyek gyakran támadták Kínát. Innen származott a dzsürcsi Csin-dinasztia (1115-1234), amely meghódította Észak-Kínát. Azonban ekkor sem egyesítették Kínával a mai tartomány területét. Innen származott az utolsó kínai dinasztia, a mandzsu Csing-dinasztia is. Ennek uralma idején, 1683-ban szervezték meg Mandzsúria igazgatását. Két katonai kormányzót neveztek ki, a nyugati részért felelős illetékessége messze északra, az Amur folyón túl lévő Sztanovoj-hegyvidékig terjedt. A keleti rész kormányzója a Japán-tenger partjáig volt illetékes. Ezzel egy időben megtiltották kínaiak betelepülését a területre.

1860-ban a kínai kormány kénytelen volt feladni minden területet az Amúron túl az Orosz Birodalom javára. Ugyanakkor megnyitották Mandzsúriát a kínai bevándorlás előtt. A 20. század elejére a lakosság döntő többsége már kínai volt.

1932-ben alakult meg Mandzsukuo japán bábállam. Ennek része lett a tartomány. 1945-ben területét a Szovjetunió csapatai szállták meg, majd ez lett az első tartomány, amely a kínai kommunisták uralma alá került. 1954-ben egyesítették egyetlen tartománnyá a nyugati és keleti területeket.