Ez a szócikk az újságíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Hajnal Jenő (egyértelműsítő lap).

Hajnal Jenő, született Hatschek Jenő (Hőgyész, 1889. december 25.^[1] – New York, 1977. július 11.) újságíró.

Hatschek Sámuel nagyváradi születésű festő és Lőwenstein Fanni fia. Kaposváron járt középiskolába. Ezután vidéki újságok munkatársa volt Szabadkán és Nagyváradon, majd 1912-ben megszervezte az első újságíró sztrájkot Dutka Ákossal, Marton Manóval és Nagy Andorral közösen. Az első világháború idején a fővárosba költözött. Itt a Déli Hírlapnál, később pedig a Világnál dolgozott, majd 1918 októberében az Ember című lapban publikált egy riportot Lékai János Tisza elleni merényletéről, amely országos szenzáció lett.

Az 1918. októberi őszirózsás forradalom során a Nemzeti Tanács megbízta a posta ellenőrzésével, így az ellenforradalmi előkészületek híre a címzettek helyett a Nemzeti Tanácshoz jutott, a vérontást pedig ezáltal elkerülték. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Ujságnál dolgozott. Később kivándorolt Bécsbe, ahol az Ember és a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett. A magyarországi fehérterrorról Hamburgerné című könyvében, valamint Osztrákországi levelek című cikksorozatában számolt be, utóbbit Mikes Kelemen stílusában írta.

Az 1930-as évektől Párizsban, majd 1940-től New Yorkban élt egészen haláláig. Itt baloldali emigráns lapok munkatársa volt, 1961–1966 között a Zsidó Szemlét szerkesztette. Az 1960-as évektől már egy évben egyszer hazalátogatott. Kívánságának megfelelő hamvait Magyarországra szállították és a Farkasréti temetőben helyezték el.

Álneve: Harmadik Kelemen.

• Hamburgerné (Wien, 1920)
• A Gólem új legendája (New York, 1943)

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004
• Élet és Irodalom; 1977. aug. 6. (Vezér E.)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Hazatért szövegek. Magyar emigráns antifasiszták írásai 1919/1945. Összeáll. Markovits Györgyi (Bp., 1975)
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
• Németh Mária: Külföldi magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok címjegyzéke és adattára 1945-1970 (Bp., 1975)
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
• Vezér Erzsébet: H. J. halálára (Élet és Irod., 1977. aug. 6.)