Share to:

 

Jordan 194

Jordan 194
Gyártási adatok
VersenysorozatFormula–1
GyártóJordan
TervezőGary Anderson
Mark Smith
ElőzőJordan 193
KövetkezőJordan 195
Műszaki adatok
Vázszerkezetszénszálas méhsejt és kompozit szerkezet
MotorHart 1035 3,5L V10 szívó
VáltóJordan 6 sebességes félautomata
ÜzemanyagSasol
GumikGoodyear
Versenyeredmények
Csapat(ok)Sasol Jordan
Pilóták14. BRA Rubens Barrichello
15. GBR Eddie Irvine
15. JPN Szuzuki Aguri
15. ITA Andrea de Cesaris
Első versenybrazil 1994-es Formula–1 brazil nagydíj
Utolsó versenyAusztrália 1994-es Formula–1 ausztrál nagydíj
Futott versenyek16
Győzelmek0
Dobogós helyezések1
Edzéselsőségek1
Leggyorsabb körök0

A Jordan 194 egy Formula–1-es versenyautó, amelyet a Jordan tervezett és versenyeztetett az 1994-es Formula-1 világbajnokság során. Az idény során a Rubens Barrichello - Eddie Irvine párossal versenyeztek, utóbbi három versenyes eltiltása alatt beugrott Szuzuki Aguri és Andrea de Cesaris is a csapathoz. A tesztpilóta Kelvin Burt volt.

Áttekintés

A meghajtásért, akárcsak az előző évben, a Hart motorjai feleltek, amelyek ígéretes teljesítményt nyújtottak már az előző évben is[1]. Miután betiltottak egy sor technikai segédletet, mint a kipörgésgátlót és az aktív felfüggesztést, a csapat egy hagyományos kivitelű félautomata sebességváltót és nyomórudas kettős keresztlengőkaros felfüggesztést használt. A csapatnak előnyös volt a segédletek betiltása, és újra hasonlóan sikeresek voltak, mint debütáló évükben. A hasonlóság az akkori autójukkal is megvolt: akárcsak a Jordan 191, a 194-es is bevágott légbeömlőket és lefelé lógó orrot használt[2].

A csapat főszponzora, ebben az évben utoljára, a Sasol volt, de jelentős szponzorok voltak még az Arisco és az ír kormány. A Barclay cigaretta viszont otthagyta őket. Az autók festése is a szponzoroknak megfelelően alakult. A francia nagydíjon az autók az ír válogatott győzelmét ünnepelték az olaszok ellen az 1994-es labdarúgó-világbajnokságon.

A szezon

Az idény Brazíliában kezdődött, ahol Barrichello rögtön negyedik lett, és ezzel a csapat addigi legjobb eredményét is rögtön elérte. Mégsem erről volt igazán emlékezetes a hétvége, hanem Irvine megmozdulásáról, aki belekeveredett egy balesetbe Jos Verstappennel, Éric Bernard-dal és Martin Brundle-lel. Mind a négy autó kiesett, ráadásul egyértelműen Irvine hibájából: leterelte a pályáról Verstappent, aki megcsúszott, keresztbe vágódott, kipöckölte Bernard Ligier-jét, majd átszaltózott Brundle McLarenje felett, aki csodával határos módon súlyos sérülések nélkül úszta meg az esetet. A mutatványt egyversenyes eltiltással díjazták a sportfelügyelők, amit Irvine és a Jordan is megfellebbeztek. A másodfok azonban súlyosbított, és immár három versenyes eltiltást szabott ki. A helyettesítésére eredetileg Szuzuki Agurit nézte ki a csapat, de ő nem volt eléggé jó formában a visszatéréshez, ezért meg is váltak tőle. Imolában és Monacóban de Cesaris helyettesítette.

A csendes-óceáni nagydíjon Barrichello ismét remek formában volt, és egy harmadik hellyel megszerezte a Jordan történetének első dobogóját - ő maga pedig a második helyre került a világbajnoki összetettben. Az imolai fekete hétvége aztán az ő balesetével indult: a szabadedzésen egy rázókő megdobta az autóját, ami a levegőbe repült, majd teljes sebességgel a gumifalnak ütközött, ami azonnal megállította. A hatalmas erejű becsapódást Barrichello épp hogy csak megúszta élve, és a hétvége további részén már nem is tudott részt venni. Innentől a szezon további részében a lendülete is megtört, amit a baleset mellett honfitársa és példaképe, Ayrton Senna halála is negatívan befolyásolt.

De Cesaris Monacóban negyedik lett, a helyére Irvine visszaült a spanyol nagydíjtól, ahol hatodik lett. Az idény során Barrichello szerzett még három negyedik helyet, és Irvine még egyet. A belga nagydíj pénteki időmérőjén Barrichello futotta meg a leggyorsabb kört, és mivel szombaton esett az eső, senki nem tudta már megjavítani ezt az időt, ezzel megszerezte a csapat első pole pozícióját is. Barrichello ezzel minden idők legfiatalabb pole pozíciósa lett, amely rekordot csak Fernando Alonso döntött meg később 2003-ban. Sajnos ezt nem tudta jó eredményre váltani, mert egy lekörözés közben kicsúszott és kiesett.

A Jordan a 28 pontjával a bajnoki ötödik helyen zárt, amellyel a középmezőny legjobb csapata lett[3]. Teljesítményükre a Peugeot is felfigyelt, amely épp készült otthagyni a McLaren csapatát, így 1995-től már a francia gyártó szállította a motorokat.

Eredmények

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat Motor Gumik Pilóták 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Pontok Helyezés
1994 Sasol Jordan Hart 1035 G BRA PAC SMR MON ESP CAN FRA GBR GER HUN BEL ITA POR EUR JPN AUS 28 5.
Rubens Barrichello 4 3 NK KI KI 7 KI 4 KI KI KI 4 4 12 KI 4
Eddie Irvine KI ELT ELT ELT 6 KI KI NI KI KI 13 KI 7 4 5 KI
Szuzuki Aguri KI
Andrea de Cesaris KI 4

Forráshivatkozások

  1. Engine Hart • STATS F1. www.statsf1.com. (Hozzáférés: 2025. január 20.)
  2. Jordan 194 • STATS F1. www.statsf1.com. (Hozzáférés: 2025. január 20.)
  3. A Jordan-sztori… (magyar nyelven). Napi F1 sztori, 2020. február 8. (Hozzáférés: 2025. január 20.)
Prefix: a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Portal di Ensiklopedia Dunia

Kembali kehalaman sebelumnya