A Lufthansa Cargo AG (IATA: LH, ICAO: GEC, Hívójel: LUFTHANSA CARGO) német teherszállító légitársaság, a Lufthansa leányvállalata. Világszerte légi áruszállítási és logisztikai szolgáltatásokat nyújt, székhelye pedig a Frankfurti repülőtéren található, amely a Lufthansa bázisrepülőtere.[1] A vállalat a teherszállító repülőgépek üzemeltetése mellett a Lufthansa-csoport 350 utasszállító repülőgépének teherszállító kapacitását is igénybe veheti.
Története
A Lufthansa 1977 és 1993 között German Cargo néven áruszállító leányvállalatot működtetett (korábban a fuvarozási tevékenységeket még házon belül, Lufthansa Cargo néven végezték), amikor a vállalat átszervezésére törekedve a teherszállításért felelős részleget visszaintegrálták az anyavállalatba, és két részre osztották.
A Lufthansa Cargo részvénytársaságként jött létre 2004. november 30-án, a Lufthansa Cargo Charterrel együtt. A légitársaság az LH (ugyanaz az IATA-kód, mint a Lufthansa), valamint a GEC (a German Cargo korábbi ICAO-kódja) légiforgalmi kódokat használja.
2011-től a vállalat összes repülőgépe a Frankfurti repülőtéren, a világ hetedik legforgalmasabb teherszállítási csomópontján állomásozik, ahol a légitársaság szoros együttműködést folytat a repülőtér üzemeltetőjével, a Fraporttal. A repülőtér áruszállítási létesítményei két helyre oszthatók (Cargo City North és South), amelyek közül az elsőt szinte kizárólag a Lufthansa Cargo használja.
Az alapítás utáni években a légitársaságnak volt egy második bázisrepülőtere a Lipcse/Halle repülőtéren, ahonnan a DHL megbízásából üzemeltetett járatokat. A repülőtéren folytatott tevékenységét fokozatosan megszüntette, miután a Lufthansa és a DHL vegyesvállalatként megalakította az AeroLogic-ot, amely innentől kezdve a DHL járatainak kiszolgálását végzi, lehetővé téve a Lufthansa Cargo számára, hogy más szolgáltatásokra összpontosítson.[2]
1996-ban a Hinduja Cargo Services a Hinduja-csoport és a Lufthansa Cargo vegyesvállalataként jött létre. A vállalat Boeing 727-es teherszállító repülőgépekből álló flottát üzemeltetett, amelyek az indiai szubkontinens repülőtereiről repültek a Lufthansa Cargo Sardzsai nemzetközi repülőtéren található központjába.[3] A légitársaság 2000-ben felfüggesztette működését a Lufthansa Cargo javára, amely repülőgépeivel Frankfurtból közvetlen szolgálja ki az indiai szubkontinenst.[4]
2000-ben a légitársaság alapító tagja volt a WOW Alliance-nak, egy globális teherszállító légiszövetségnek, de 2007-ben kilépett, mivel nem látta előnyeit a jövőre nézve.
2002-ben megalapították a time:matters különleges logisztikai vállalatot, amelyet időközben eladtak, de ma már ismét a Lufthansa Cargo százszázalékos tulajdonú leányvállalata.[5]
2019-ben megalakult a heyworld GmbH,[9] a Lufthansa Cargo teljes tulajdonú leányvállalata, amely e-kereskedelmi logisztikára összpontosít.
2020 szeptemberében megerősítette, hogy a COVID-19 világjárvány nyomán megnövekedett teherszállítási igény ellenére 2021-ben nyugdíjazza a megmaradt McDonnell Douglas MD-11F-es repülőgépeit.[10] Az utolsó MD-11F-es által kiszolgált járatra 2021. október 17-én került sor.[11]
Az első Boeing 777F átadásával a vállalat elkezdte elnevezni repülőgépeit a kiszolgált országok jellegzetes köszönéseire utalva. Az első 777F a Good day, USA nevet, míg egy McDonnell Douglas MD-11F például a Buenos días México nevet kapta.[19]
Flottafejlesztés
A Lufthansa Cargo kezdeti flottája korábban a German Cargo tulajdonában volt, és a Lufthansa korábbi Boeing 747-200-asainak átalakításával bővült. 1998-tól a légitársaság elkezdte fokozatosan kivonni a forgalomból az összes többi repülőgéptípust, és a flotta teljes egészében a McDonnell Douglas MD-11-es (amelyet a Lufthansa 2001-ben, az MD-11-es gyártásának befejezése után kapott teherszállító változatban) és Boeing 777-es teherszállító repülőgépekből állt. 2011 márciusában bejelentették öt Boeing 777F repülőgép megrendelését, ugyanazt a típust, amelyet korábban az AeroLogic számára választottak.[20] A Lufthansa Cargo flottája ma már szinte teljes egészében célzottan teherszállításra épített repülőgépekből áll. 2020 decemberére tervezték a megmaradt MD-11-esek kivonását, de a COVID-19 világjárvány okozta megnövekedett teherszállítási igény miatt a kivonásuk abban az évben elmaradt. Az utolsó MD-11F-es által kiszolgált járatra 2021. október 17-én került sor.[11]
Korábbi flotta
Régebben a következő repülőgéptípusokat üzemeltették:[21]
1979. július 26-án az 527-es járatot teljesítő Boeing 707-es teherszállító repülőgép nem sokkal a felszállás után egy dombos lejtőre zuhant Rio de Janeiro közelében, és a fedélzeten tartózkodó háromfős személyzet életét vesztette. A baleset okaként elsősorban azt jelölték meg, hogy a brazil légiforgalmi irányítás nem fordított kellő figyelmet a légterükben tartózkodó légi járművekre, és nem figyelmeztette a repülőgépeket a talaj közelségére.[22]
1983. október 18-án egy D-ABYU lajstromjelű Boeing 747-200-as teherszállító repülőgép, amely a 683-as járatot teljesítette, a hongkongiKajtak nemzetközi repülőtéren megszakította a felszállását és amiatt túlfutott a kifutópályán, miután a 2-es számú hajtómű meghibásodott. A repülőgép jelentősen megrongálódott, de megjavították és újra szolgálatba állították.[23]
2004. november 7-én, helyi idő szerint 16:35-kor az Air Atlanta Icelandic tulajdonában lévő és általa üzemeltetett Boeing 747-200-as teherszállító repülőgép felszálláskor a Sardzsai nemzetközi repülőtéren túlfutott a kifutópályán, és javíthatatlanul megsérült. A TF-ARR lajstromjelű repülőgépet a Lufthansa Cargo bérelte a Frankfurti repülőtérre közlekedő 8457-es járat üzemeltetésére. A pilóták úgy döntöttek, hogy megszakítják a felszállást, annak ellenére, hogy a fennmaradó pályahossz nem volt elegendő a repülőgép megállításához, mert az egyik gumiabroncs kiszakadt, és a légiirányítás egy állítólagos tűzről értesítette őket (amelyről kiderült, hogy nem volt igaz). A fedélzeten tartózkodó négy ember nem sérült meg.[25]
2013. november 24-én a Lufthansa Cargo 8258-as számú, D-ALCE lajstromjelű MD-11-es által kiszolgált járata leszállás közben a Viracopos-Campinas nemzetközi repülőtéren megpattant a kifutópálya aszfaltján, és megszakította a leszállást. A repülőgép jelentős károkkal szállt le. Később megjavították és újra szolgálatba állították.[29]
Jegyzetek
↑Lufthansa Cargo: Imprint. web.archive.org, 2011. július 28. [2011. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 29.)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Lufthansa Cargo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
_(2).jpg)
.jpg)
.jpg)
