Markt Piesting
A városháza
Markt Piesting címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Bécsújhelyvidéki járás
Irányítószám	2721, 2724, 2753
Körzethívószám	02633
Forgalmi rendszám	WB
Népesség
Teljes népesség	3007 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	349 m
Terület	18,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 52′ 22″, k. h. 16° 07′ 44″47.872777777778, 16.12888888888947.872778°N 16.128889°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 22″, k. h. 16° 07′ 44″47.872777777778, 16.12888888888947.872778°N 16.128889°E
Markt Piesting weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Markt Piesting témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Markt Piesting osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában. 2020 januárjában 3095 lakosa volt.

Markt Piesting a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Bécsi-medence délnyugati részén, a Gutensteini-Alpok lábánál, a Piesting folyó mentén. Területének 59%-a erdő, 28,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Dreistetten (734 lakos 2020-ban) és Markt Piesting (2361 lakos). A kataszteri közösségek Dreistetten és Markt Piesting.^[2]

A környező önkormányzatok: keletre Wöllersdorf-Steinabrückl, délkeletre Bad Fischau-Brunn, délre Winzendorf-Muthmannsdorf és Hohe Wand, nyugatra Waldegg, északra Hernstein.

Piesting első említése 1020-ból származik. A Stájer őrgrófság és az Ostmark határán fekvő település mellé 1146 körül építette V. Ottokár stájer őrgróf Starhemberg várát. 1192-ben az osztrák herceg Babenbergek megörökölték Stájerországot, Starhemberg pedig hercegi tulajdonba került. II. (Civakodó) Frigyes 1230-ban ide költözött és a várban tartotta kincstárát, benne többek között a hercegi címet biztosító Privilegium Minus oklevéllel. A Babenbergek kihalása után 1278-ban a Habsburgok örökölték meg a birtokot. Piestinget 1365-ben már mezővárosként említik. A Habsburgok a Heussenstein családnak adták a várat, amely (1565-1577 kivételével) egészen 1817-ig birtokolták Starhemberget és Piestinget.

Bécs 1529-es ostromakor a környék lakói a várba menekültek, amely állta az ostromot. 1533-ban I. Ferdinánd király címert adományozott a mezővárosnak, amely török kardok által fenyegetett, lángoló tornyot és az 1529-es évszámot ábrázolta. A törökök Bécs második, 1683-as ostromakor sem tudták elfoglalni a várat és a híradások szerint 11 ezren menekültek az erődbe. Az épület később romba dőlt, mert tulajdonosa leszedette a tetőt, hogy ne kelljen fizetnie az épületadót.

A második világháború végén a mezővárosért vívott harcokban a várrom is komoly károkat szenvedett. Piesting lakossága a menekültek miatt ideiglenesen kétszeresére duzzadt.

1975-ben az addig önálló Dreistettent egyesítették Markt Piesting-gel.

A Markt Piesting-i önkormányzat területén 2020 januárjában 3095 fő élt. A lakosságszám 1971 óta dinamikusan gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 87,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2% a régi (2004 előtti), 6,4 az új EU-tagállamokból érkezett. 2,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 74,4%-a római katolikusnak, 4,4% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 5,7% mohamedánnak, 12,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 17 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (85,3%) mellett a horvátok (5,3%), a törökök (2%) és a szerbek (1%) alkották.

A népesség változása:

• Starhemberg várának romjai
• a Szt. Leonhard-plébániatemplom
• a 17. századi pestisoszlop
• a deristetteni Szt. György-plébániatemplom
• a dreistetteni helytörténeti múzeum
• az Einhornhöhle barlang

• Leopold Kupelwieser (1796-1862) festő

• Gönyű (Magyarország)

• A település honlapja
• 32319 – Markt Piesting Statistik Austria

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Markt Piesting című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.