Mezey Zsigmond, született Rosenfeld^[1] (Nagybecskerek, 1885. december 12. – Arad, 1944. november 4.) magyar zeneszerző, zeneesztéta, zenekritikus, műfordító.

Középiskolát szülővárosában végzett, a nagyváradi jogakadémián doktorált 1907-ben, majd a budapesti Zeneakadémián hegedű- és gordonkaszakos zenetanári oklevelet szerzett 1911-ben. Pályáját a nagyváradi színház másodkarmestereként kezdte, majd feleségével, Zay Margit zongoratanárnővel Aradon zeneiskolát létesített, amely 1940-ig működött. A város Filharmónia Egyesületének vezető muzsikusa. Nádassy Ernő szövegeire írt dalait, tánczenei szerzeményeit (Leila, 1927; Szeméből olvastam..., 1928; Ne gondolj rá, mit hoz a holnap, 1929) a Moravetz Zeneműkiadó adta ki.

Mint műfordító y. d. szignóval lefordította Jüan Csen Csui kisasszony és H. G. Wells A gyámoltalan kísértet c. elbeszélését (Periszkop, 1926), s ugyanitt ismertette Reinitz Béla Hét dal Ady Endre verseire cím alatt Bécsben kiadott kottáit.

Önálló munkái a következők:

• Kétágú síp (Arad, 1924)
• A muzsika lelke (A muzsika illata, színe, bánata, sóvárgó láza esszékben. Arad, 1924)
• A zene története (Arad, 1929. Lexikon Könyvtár)

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  

• Zeneírás Erdélyben