Nikkel(II)-klorid
|
Nikkel(II)-klorid hexahidrát
|
IUPAC-név |
Nikkel(II)-klorid
|
Más nevek |
Nkkelo-klorid
|
Kémiai azonosítók
|
CAS-szám |
7718-54-9 (vízmentes) 7791-20-0 (hexahidrát)
|
EINECS-szám |
231-743-0
|
RTECS szám |
QR6480000
|
Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
Kémiai képlet |
NiCl2
|
Moláris tömeg |
129,62 g/mol (vízmentes) 237,70 g/mol (hexahidrát)
|
Sűrűség |
3,55 g/cm³ (vízmentes)[1] 1,92 g/cm³ (hexahidrát)[1]
|
Olvadáspont |
1001 °C (vízmentes)[1] Hexahidrát 140 °C-on kristályvizet veszít[1]
|
Oldhatóság (vízben) |
Nagyon jól oldódik: 2540 g/l (hexahidrát 20 °C)[1]
|
Oldhatóság (etanol) |
Oldható (hexahidrát)
|
Kristályszerkezet
|
Koordinációs geometria |
oktaéderes a Ni-atomnál
|
Termokémia
|
Std. képződési entalpia ΔfHo298 |
-304,93 kJ/mol (vízmentes)
|
Standard moláris entrópia So298 |
98,11 J·K‒1.mol‒1
|
Veszélyek
|
Főbb veszélyek |
Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)[1] rákkeltő
|
NFPA 704 |
|
R mondatok |
R49, R61, R23/25, R38, R42/43, R48/23, R68, R50/53[1]
|
S mondatok |
S53, S45, S60, S61[1]
|
LD50 |
681 mg/kg (vízmentes, patkány, szájon át) 105 mg/kg (hexahidrát, patkány, szájon át)[1]
|
Rokon vegyületek
|
Azonos kation |
Nikkel(II)-bromid Nikkel(II)-jodid Nikkel(II)-szulfát
|
Azonos anion |
Kadmium(II)-kloid Palládium(II)-klorid Platina(II)-klorid
|
Rokon vegyületek |
Kobalt(II)-klorid Réz(II)-klorid
|
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
|
A nikkel(II)-klorid egy szervetlen vegyület, a nikkel sósavas sója. A vízmentes nikkel(II)-klorid képlete NiCl2. Többféle hidrátja (kristályvizes nikkel(II)-klorid) ismeretes. Ezek közül a hexahidrát a legjelentősebb, de létezik tetrahidrát és monohidrát is. A hexahidrát fűzöld színű. A nikkel(II)-klorid erősen higroszkópos vegyület. Vízben jól oldódik.
Hevítés hatására a zöld hexahidrát kristályvizet veszít, és aranysárga színű, vízmentes sóvá alakul.
Kémiai tulajdonságai
Ha levegőn hevítik, a hexahidrát kristályvizet veszít. Tovább hevítve nikkel(II)-oxid (NiO) keletkezik. A nikkel(II)-kloridot a hidrogén magasabb hőmérsékleten redukálja, fémnikkelt tesz szabaddá belőle.
Előállítása
A nikkel(II)-kloridot nikkel(II)-hidroxid vagy nikkel(II)-karbonát sósavban való feloldásával nyerik. Az ekkor keletkező vizes oldatból a nikkel-kloridot kikristályosítják.
Felhasználása
A vegyület vizes oldatát nikkelezésre, galvanikus nikkelbevonatok készítésére használják. Nikkel-katalizátorok készítésére is alkalmas.[1] A nikkel(II)-klorid emellett gázálarcokban az ammónia elnyeletésére szolgál.
Élettani hatása
A nikkel és vegyületei mérgezőek, rákkeltő hatásuk van.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
Hivatkozások