Nikkel(II)-klorid

Kémiai azonosítók
Nikkel(II)-klorid
Nikkel(II)-klorid hexahidrát
IUPAC-név	Nikkel(II)-klorid
Más nevek	Nkkelo-klorid
CAS-szám	7718-54-9 (vízmentes) 7791-20-0 (hexahidrát)
EINECS-szám	231-743-0
RTECS szám	QR6480000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	NiCl₂
Moláris tömeg	129,62 g/mol (vízmentes) 237,70 g/mol (hexahidrát)
Sűrűség	3,55 g/cm³ (vízmentes)^[1] 1,92 g/cm³ (hexahidrát)^[1]
Olvadáspont	1001 °C (vízmentes)^[1] Hexahidrát 140 °C-on kristályvizet veszít^[1]
Oldhatóság (vízben)	Nagyon jól oldódik: 2540 g/l (hexahidrát 20 °C)^[1]
Oldhatóság (etanol)	Oldható (hexahidrát)
Kristályszerkezet
Koordinációs geometria	oktaéderes a Ni-atomnál
Termokémia
Std. képződési entalpia Δ_fH^o₂₉₈	-304,93 kJ/mol (vízmentes)
Standard moláris entrópia S^o₂₉₈	98,11 J·K^‒1.mol^‒1
Veszélyek
Főbb veszélyek	Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)^[1] rákkeltő
NFPA 704	0 3 0
R mondatok	R49, R61, R23/25, R38, R42/43, R48/23, R68, R50/53^[1]
S mondatok	S53, S45, S60, S61^[1]
LD₅₀	681 mg/kg (vízmentes, patkány, szájon át) 105 mg/kg (hexahidrát, patkány, szájon át)^[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation	Nikkel(II)-bromid Nikkel(II)-jodid Nikkel(II)-szulfát
Azonos anion	Kadmium(II)-kloid Palládium(II)-klorid Platina(II)-klorid
Rokon vegyületek	Kobalt(II)-klorid Réz(II)-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A nikkel(II)-klorid egy szervetlen vegyület, a nikkel sósavas sója. A vízmentes nikkel(II)-klorid képlete NiCl₂. Többféle hidrátja (kristályvizes nikkel(II)-klorid) ismeretes. Ezek közül a hexahidrát a legjelentősebb, de létezik tetrahidrát és monohidrát is. A hexahidrát fűzöld színű. A nikkel(II)-klorid erősen higroszkópos vegyület. Vízben jól oldódik.

Hevítés hatására a zöld hexahidrát kristályvizet veszít, és aranysárga színű, vízmentes sóvá alakul.

Kémiai tulajdonságai

Ha levegőn hevítik, a hexahidrát kristályvizet veszít. Tovább hevítve nikkel(II)-oxid (NiO) keletkezik. A nikkel(II)-kloridot a hidrogén magasabb hőmérsékleten redukálja, fémnikkelt tesz szabaddá belőle.

Előállítása

A nikkel(II)-kloridot nikkel(II)-hidroxid vagy nikkel(II)-karbonát sósavban való feloldásával nyerik. Az ekkor keletkező vizes oldatból a nikkel-kloridot kikristályosítják.

Felhasználása

A vegyület vizes oldatát nikkelezésre, galvanikus nikkelbevonatok készítésére használják. Nikkel-katalizátorok készítésére is alkalmas.^[1] A nikkel(II)-klorid emellett gázálarcokban az ammónia elnyeletésére szolgál.

Élettani hatása

A nikkel és vegyületei mérgezőek, rákkeltő hatásuk van.

Források

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret

Hivatkozások

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j A nikkel(II)-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 10. (JavaScript szükséges) (angolul)

[IFA_GESTIS-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j A nikkel(II)-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 10. (JavaScript szükséges) (angolul)

[1]