Ottok

Ottok (Otok)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Muraköz
Község	Perlak
Jogállás	falu
Alapítás éve	1226
Polgármester	Dragutin Glavina
Irányítószám	40323
Körzethívószám	(+385) 040
Népesség
Teljes népesség	303 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 19′ 52″, k. h. 16° 34′ 59″46.331, 16.58346.331000°N 16.583000°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 52″, k. h. 16° 34′ 59″46.331, 16.58346.331000°N 16.583000°E
Sablon Wikidata Segítség

Ottok (horvátul: Otok) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Perlakhoz tartozik.

Csáktornyától 13 km-re délkeletre, Perlaktól 2 km-re délnyugatra a Dráva bal partján fekszik.

A települést a község honlapja szerint 1226-ban említik először. 1478-ban "Otthak" néven említik, a csáktornyai uradalomhoz tartozott.^[2] 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé.

Az uradalom 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. A 18. században a Selley család birtoka volt.

Vályi András szerint " OTTOK. Elegyes falu Szala Várm. földes Ura Sellyey Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Perlaknak szomszédságában, mellynek filiája, ’s határja is hozzá hasonlító."^[3]

1910-ben 168, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett. 2001-ben lakosainak száma 339 volt.

Jézus Szíve tiszteletére szentelt kápolnája 1926-ban épült.

• Perlak város hivatalos oldala

1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.