Henisfalva

Henisfalva (Hemuševec)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Muraköz
Község	Perlak
Jogállás	falu
Alapítás éve	1266
Polgármester	Dragutin Glavina
Irányítószám	40325
Körzethívószám	(+385) 040
Népesség
Teljes népesség	224 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 21′ 14″, k. h. 16° 40′ 16″46.354, 16.67146.354000°N 16.671000°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 14″, k. h. 16° 40′ 16″46.354, 16.67146.354000°N 16.671000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Henisfalva témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Henisfalva (horvátul: Hemuševec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Perlakhoz tartozik.

Csáktornyától 19 km-re keletre, Perlaktól 4 km-re északkeletre fekszik.

A települést 1266-ban említik először. Nevét Henis első birtokosáról kapta. 1478-ban "Henischowecz" néven említik, a csáktornyai uradalomhoz tartozott. Az uradalom 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " HEMISOVETZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Althán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Draskovecznek szomszédságában, mellynek filiája, határja közép termékenységű, vagyonnyai külömbfélék, és meg lehetősek."^[2]

1910-ben 378, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett.. 2001-ben lakosainak száma 281 volt.

• Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1900-ban épült későromán stílusban.

• Perlak város hivatalos oldala

1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.