Rózsapallag
Rózsapallag (románul:Prilog) település Romániában, Szatmár megyében. FekvéseAz Avas-hegységben, Avasújvárostól északkeletre, Kőszegremete és Avasújváros között fekvő település. TörténeteRózsapallag (Parlag) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1270 említették Barlag (Parlag) néven, mikor az örökös nélkül elhalt Benedeknek, V. István király volt országbírójának birtokát V. István király a Pok nemzetségből származó Meggyesi Móric fia Miklósnak adományozta. Parlag ekkor már régen fennállhatott, mivel a privilégium már előbb is említette nevét. 1490-ből származik a következő adat. Ekkor a települést Parlag-néven említették, ősi birtokosának a Parlagi család avassági uradalmának ez volt a legöregebb telepe. Az övék maradt egészen 1551-ig, mikor a Parlagi család fiú ágon kihalt. 1491-ben Szinér vár tartozéka volt, melyet Megyesaljai Móróc István feleségének, a Hunyad megyei Malomvizi Kenderesi János Margit nevű leányának adott, a birtok azonban ekkor Szennyesi Györgynél volt zálogban. 1557-ben Somlyai Báthory István az egész települést az Avassági uradalom-hoz csatolta. 1625-ben Bethlen István örökölte, majd a Rákócziaké lett. 1711-ben a birtokot gróf Károlyi Sándor kapta meg. A 18. században több család is részbirtokot szerzett itt; így a gróf Teleki, gróf Károlyi, gróf Kornis, gróf Barkóczy, báró Bánffy, bá Vécsey, báró Wesselényi, báró Huszár, a Gáspár, Irinyi, Becsky, Matay, Geöcz, Lónyay, Melczer, Boross és Winkler családok is. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: "Rózsapallag, Szatmár vármegyében, az Avasságon, kies magas helyen, ahonnan az avassági falukat belátni: 563 görög katholikus lakossal, kik erdejöket csaknem egészen kiirtották. Földes ura Teleki, Károlyi, Kornis, gróf Vesselényi, Vécsey, Huszár bárók stb." 1910-ben 750 lakosából 132 magyar, 617 román volt. Ebből 652 görögkatolikus, 44 református, 36 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Avasi járásához tartozott. Nevezetességek
Források
Hivatkozások |