Kőszegremete
Kőszegremete (románul Remetea Oașului) falu Romániában, Szatmár megyében. Közigazgatásilag Avasújvároshoz tartozik. FekvéseSzatmár megyében, Avasújvárostól északra, Kányaháza és Rózsapallag között, a Túr bal partján fekszik. A település határához tartozott Remecsora puszta is. TörténeteA falu nevét 1419-ben említették először az oklevelekben Remeteszeg alakban, mint Kis Zudar Péter özvegyének, Csaholyi János testvérének leánynegyedét. 1547-ben mikor a Csaholyi család fiú ága kihalt, a Csaholyi lányokat fiúsították, s beiktatták őket az egész birtokba. A Csaholyiak mellett 1461-ben Bélteki Mihály, 1470-ben Csató Gergely, 1548-ban Pálfalvy Burián László és Remetry Lőrincz, 1569-ben Prépostváry Bálint és István és Sulyok Katalin, 1592-ben Szentmiklósi Pongrácz Gáspár is birtokos volt itt, 1627-ben pedig Királydaróczi Debreczenyi Tamás és felesége Tarjányi Margit kapott rá királyi adományt. Az 1717. évi tatárdúláskor az egész lakosság a hegyek közé menekült, de a pusztítás után visszatértek és még a feldúlt Rózsapallag lakosaiból is sokan idetelepedtek. A 17. században székelyek telepedtek le a faluban, s az ő utódaik éltek itt még a 20. század elején is. A 18. században Kőszegremete urai a gróf Teleki, báró Vécsey, báró Wesselényi, Fogarassy, Kölcsey és Rhédey, majd pedig a gróf Károlyi, báró Horváth, gróf Karcsay, Haller, Kende, Kovács, Dobay, Bagossy és Boross családok. Kőszegremete helynevei közül még a 20. század elején ismert volt Bélavára, Méregmező, és Szulejmán-szer. Szulejmánszer a török idők emlékét idézi. Nevezetességek
JegyzetekForrások
|