Raspe Henrik német ellenkirály
Raspe Henrik vagy Türingiai Henrik (németül: Heinrich Raspe), (1204 körül[1] – Wartburg vára, 1247. február 16.[1]/17.[2]) türingiai tartománygróf 1241-től, német ellenkirály 1246-tól haláláig. ÉleteIfjúságaI. Hermann türingiai tartománygróf és bajor Zsófia másodszülött fia.[2] Miután bátyja, Kegyes Lajos 1227-ben meghalt, fegyverrel támadt sógornője, az özvegy Árpád-házi Szent Erzsébet ellen, és gyermekeivel együtt kiűzte Wartburg várából.[2] 1241-ben bekebelezte Türingiát és a szász Pfalzot, amely fölött addig II. Hermann unokaöccsének gyámjaként uralkodott.[2] 1241-ben Raspe Henrik hathatósan támogatta a cseheket a mongolok betörései ellen.[2] A pápa és a császár közötti harcokban a pápa zászlaja alatt küzdött.[2] MegválasztásaMiután az első lyoni zsinat II. Frigyes császárt 1245-ben megfosztotta trónjától, a pápa hívei (a mainzi és a kölni érsekek; a würzburgi, a speyeri, a strassburgi, a metzi püspökök; a brabanti herceg valamint a kisebb türingia-hesseni feudális urak[1]) 1246. május 22-én Veitshöchheimben (Würzburg mellett) Henriket választották meg ellenkirálynak.[2] A pápai támogatás miatt ellenfelei „Paffenkönig”-nek gúnyolták.[2] A pápai pénzen toborzott sereggel Raspe Henrik Frankfurtnál 1246. augusztus 5-én legyőzte IV. Konrád királyt.[2] Ezt követően ellenfelét birtokaitól megfosztottnak nyilvánította, majd a Hohenstaufok fő hatalmi területére, a Svábföldre vonult, ám itt a városok kitartottak Konrád mellett.[1] Reutlingen nem adta meg magát, Ulmot is sikertelenül ostromolta, a város felmentésére érkező Konrádtól pedig vereséget szenvedett.[3] Szerencsétlenségére Ulm ostrománál súlyosan megbetegedett.[2] Wartburg várába húzódott vissza, ahol hamarosan befejezte életét.[2][4] Vele kihalt a türingiai tartománygrófok férfiága; ezt követően indult meg a türingiai örökösödési háború.[2] Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Information related to Raspe Henrik német ellenkirály |