Simonyi Zsigmond
Született	Steiner Zsigmond 1853. január 1. Veszprém
Elhunyt	1919. november 22. (66 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	eszperantista nyelvész egyetemi oktató
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (34-6-14)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Simonyi Zsigmond témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Simonyi Zsigmond, születési nevén Steiner Zsigmond^[2] (Veszprém, 1853. január 1. – Budapest, 1919. november 22.)^[3] eszperantista, nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Simonyi Jenő földrajzi szakíró, tanár bátyja.

Steiner Simon kereskedő és Menzel Netti fiaként született. Budapesten, Lipcsében, Berlinben, majd Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazatérve 1877-ben Budapesten magántanár, 1878-tól helyettes tanár, majd 1889-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság tanára. A Tanácsköztársaság után politikai nézetei miatt üldözték, ez lelkileg teljesen összeroppantotta. 1895-től a Magyar Nyelvőr, majd 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Balassa József segítségével német–magyar szótárt szerkesztett.

Négy évtizeden át nyelvészek új nemzedékét nevelte fel, és egyben tudósként is maradandót alkotott. Jelentősek a határozókról, kötőszókról, jelzőkről írt tanulmányai. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. Foglalkozott a nyelvhelyesség kérdéseivel. 1903-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott. Mind tanárként, mind tudósként jelentőset alkotott. 1918-ban a Nemzetközi Nyelv Propaganda Bizottságának elnökhelyettesévé választották. Az 1919-es év elején az eszperantó nyelv egyetemi oktatásának bevezetésén dolgozott, melynek eredményeként 1919 júliusában megalakult a Nemzetközi Nyelvi Intézet, Budapesten.

Házastársa Becher Paulina volt, Becher Jakab tanító és Weiszmayer Sarolta lánya, akit 1882. június 11-én Budapesten vett nőül.^[4]

Fia Simonyi Károly Gábor (1883–1927) mérnök.^[5]

• Levele Budenz Józsefhez, tanárához
• Népdalok (Magyar Nyelvőr, 1872)
• Népnyelvhagyományok (Magyar Nyelvőr, 1875)
• Állatnevek (Magyar Nyelvőr, 1876)
• Gyermekversikék (Magyar Nyelvőr, 1875)
• Veszprémi tájnyelv (Magyar Nyelvőr, 1872)
• A nyelvtudományról
• Néhány szó a magyar nyelv érdekében
• Müller Miksa újabb fölolvasásai a nyelvtudományról, ford. (Budapest, 1876)
• Antibarbarus (Eggenberger-féle könyvkereskedés, Budapest, 1879)
• A "Halotti beszéd" sajátosságai (Magyar Nyelvőr, 1880. április 15.)
• A Nyelvtörténeti Szótár mutatványíve (Magyar Nyelvőr, 1880)
• A magyar kötőszók, egyúttal az összetett mondat elmélete, (Budapest, 1881)
• A jelentéstan alapvonalai : az alakokban kifejezett jelentések, (Budapest, 1881)
• Az analogia hatásairól főleg a szóképzésben, (Budapest, 1881)
• A magyar szótők: általános rész, Budapest, 1888)
• A nyelvújítás történetéhez (Franklin Társulat, Budapest, 1888)
• A magyar határozók. (Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1888)
• A magyar nyelv. 1. köt. A magyar nyelv élete. 2. köt. A magyar nyelv szerkezete. (Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1889)
• Magyar nyelvtörténeti szótár : a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig. Szarvas Gáborral. (Hornyánszky, Budapest, 1890)
• Kombináló szóalkotás, (Budapest, 1890)
• A nyelvujítás és az idegenszerűségek, (Budapest, 1891)
• Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon I. Magyar hangtan és alaktan, Balassa Józseffel. (Budapest, 1895) → újabb kiadása: Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2020, ISBN 9789634092735^[7]
• Német és magyar szólások (Franklin Társulat, Budapest, 1896)
• Tréfás népmesék és adomák (Nyelvészeti Füzetek 4. szám, Budapest, 1902)
• A magyar szórend (Nyelvészeti Füzetek 1. szám, Budapest, 1903)
• Az új helyesírás : a VKM 1903. március 14-én...kelt rendeletével kiadott magyar iskolai helyesírás szövege és magyarázata bővített szójegyzékkel (Nyelvészeti Füzetek 5. szám, Budapest, 1903)
• Helyes magyarság (Nyelvészeti Füzetek 8. szám, Budapest, 1903)
• Elvonás (Elemző szóalkotás) (Nyelvészeti Füzetek 11. szám, Budapest, 1904)
• A nyelvtörténeti szótárról I. (Nyelvészeti Füzetek 15. szám, Budapest, 1905)
• Az ikes ragozás története (Nyelvészeti Füzetek 28. szám, Budapest, 1906)
• Isten-adta (Magyar Nyelvőr 36: 193–205, 264–271, 1907)
• Igenévi szerkezetek (Nyelvészeti Füzetek 47. szám, Budapest, 1907)
• Jó magyarság
• A jelzők mondattana: nyelvtörténeti tanulmány. (Budapest, 1913)
• Helyes magyarság (Singer és Wolfner kiadása, Budapest, 1914)
• A magyar irodalom története 1900-ig^[8]
• Jelentéstani szempontok. (Budapest, MTA, 1916)

• Rubinyi Mózes: Simonyi Zsigmond helye a magyar nyelvtudomány történetében (Bp. 1949)
• Klemm Antal: Simonyi Zsigmond mondattani munkásságának értékelése és hatása (Bp., 1954)
• Nagy J. Béla: Simonyi Zsigmond nyelvművelő munkássága (Bp., 1954)
• Tompa József: Simonyi Zsigmond mint tankönyvíró (Bp., 1954)
• Prohászka János: Egy tragikus sorsú nyelvtudós emlékezete (Magyar Nemzet, 1963. 74. sz.)
• Tompa József: Simonyi Zsigmond. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975.
• Az ő nevét viseli az 1997 óta évente megrendezett Simonyi Zsigmond helyesírási verseny. Szülővárosában általános iskolát neveztek el róla, valamint szülőházán egy emléktáblát is elhelyeztek tiszteletére.

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 790. o.  Online elérés
• Simonyi Zsigmond helyesírási verseny honlapja
• A Magyar Nyelvőr cikke
• Simonyi Zsigmond Vár ucca 17. 1999/4.
• A M. T. Akadémia elnökéhez intézett előterjesztés
• Szerzői adatlapja a Molyon