|
Stadsfries nyelv
A Stadsfries vagy Stadfries (azaz városi nyelv) bizonyos frízföldi városokban beszélt nyelvjárások gyűjtőneve. A városok Leeuwarden, Sneek, Bolsward, Franeker, Dokkum, Harlingen, Stavoren és Heerenveen. Nyelvészeti okokból a Terschelling, Ameland, Het Bildt és Kollum városában beszélt változatai is a Stadsfries-hez szokták számítani. A Stadsfries nyelv szókincse nagyobbrészt a holland nyelvből származik. A Stadsfries kialakulásának kezdetei a 15. századra tehető, amikor Frízföld elveszítette politikai önállóságát és a holland nyelvű ország része lett, így a terület lakóinak hollandul is tanulniuk kellett. az eredmény egy holland (nyelvjárási) szókincsű, de nyugati fríz nyelvtanú változat lett. A Stadsfries szó szerint városi frízt jelent, önelnevezéssel a Stadsfrys vagy a Stads van használatban, bár mindegyik változatának neve ahhoz a városhoz kötődik, ahol beszélik, így van Liwwarders Leeuwarden városában. Frízül a Stadsfriest Stedsk-nek (városiasnak) hívják. SzókincsA Stadsfries szókincse főként holland eredetű, bár a nyugati fríz hatás is számottevő. A szavak egy részét pedig tisztán frízül használják, nem hollandul. Példák:
A Stadsfriesnek vannak olyan szavai, amelyek ebben az értelemben nem léteznek a holland nyelvben, ezek helybeli vonatkozású (főleg mezőgazdasági) szavak. Példák:
A holland és a nyugati fríz közötti különbségek a 16. századi holland nyelvjárásokra vezethetők vissza. Példák:
Végezetül, számos Stadsfries szó túlélte a holland hatást is, azzal, hogy azok kihaltak a nyugati fríz nyelvből. Példák:
NyelvtanaA Stadsfreis hangállománya a holland nyelvből származik, a szóeleji /v/ és /z/ hangok kivételével. Az ilyen szavakat /f/ és /s/ hangokkal képzik. A többes számot fríz módra képzik (skip-skippen), ahogyan a kisebbítést is (popke, autootsje, rinkje), kivéve Stavers városában, ott ez holland módra képződik (poppy, autootsy, rinkje). Az igéknél hiányzik két gyenge osztály, ami a fríz nyelvben megvan, de a befejezett múlt képzésére a fríz szabályokat alkalmazzák, kivéve, hogy nem használjál a ge- prefixumot (ik hew maakt; hest dou dat sien?). A stadsfries megőrizte a fríz do, jo és jimme személyes névmásokat (informális te, formális te, többes ti), bár a do és a jo szinte mindig dou és jou alakban van írva. BeszélőiA Stadsfries használata rohamosan csökken, főleg Leeuwarden városában, ahol a város negyede (mintegy 20 ezer ember) beszéli ezt a változatot. Más városokban ez az arány magasabb. A 20. század első felében Heerenveen városában létezett egy helyi változata, amit Haagjes Fries-nek hívtak. A különböző nyelvjárások használata apad, főleg azért, mert a nyugati fríz presztízse megemelkedett, még ha a holland továbbra is a fő hivatalos nyelv Frízföldön. A Stadsfries az alsóbb osztályok szociolektusává vált, különösen a városokban. Példaszöveg
Külső hivatkozások
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
