|
Szovon
A szovon (hangul: 서원, handzsa: 書院, RR: seowon) egyfajta koreai iskolatípus, mely a 16. századtól volt jellemző Koreára a Csoszon-dinasztia idejében. Konfuciánus értékrendet közvetítő magánintézmények voltak a szovonok (), ahol konfuciánus kegyhely is található volt, az elődök előtti tisztelet leróvásához. Az iskolában nem csak elméleti tudást sajátítottak el a diákok, de erkölcsi nevelést is kaptak. Ezek az intézmények a nemzeti tisztviselői vizsgára, a kvagóra () készítették fel a jangban () (nemesi) származású gyerekeket, és a hasonló állami iskolák, a hjanggjók () riválisai voltak. Politikai frakciók, filozófiai iskolák találkozóhelyeként is funkcionáltak, ezért nagy befolyással bírtak a politikai életre. A Kapo ()-reformok (1864) után sokat bezárattak.[2][1][3] A megmaradt szovonok () közül a kilenc legjobb állapotban lévőt 2014-ben felterjesztették az UNESCO világörökségi listájára,[3] melyek végül 2019-ben a világörökség részévé váltak.[4] Története Az első szovon ()t 1543-ban alapította Csu Szebung () (1495–1554), egy egykori korjói () buddhista templom területén, emiatt az épületek elhelyezkedése is eltér a később megszokottól. Az iskola neve eredetileg Pegungdong () szovon () volt, amikor azonban Mjongdzsong () király hivatalosan is elismerte 1550-ben, a nevét Szoszu szovon ()ra változtatták.[3][1] Ezt követően a hasonló magánintézmények száma megszaporodott az országban. A szovon ()ok az irodalmi és politikai életben részt vevő tudós-dzsentrik találkozóhelyéül, vitaközpontjául is szolgált.[1] A 19. század végén, a Kapo ()-reformokat követően a legtöbbet bezárták közülük.[1] A 21. században mozgalom indult Dél-Koreában a szovon ()-kultúra felelevenítéséért. Pak Szokhong (), a Szoszu szovon () kurátora szerint a hagyományos oktatás mellett szükség lenne a konfuciánus elvek ismételt tanítására, ellensúlyozandó a kemény, sikerorientált koreai oktatást, ami nagy terhet helyez a diákok vállára. Az országban kiegészítő tanulmányokat ajánló, még fennálló szovon ()okban az oktatók szerint a fiatalok életéből kiveszőben lévő hagyományokat igyekeznek tanítani, például asztali etikettet és az idősek helyes megszólítását.[5] JellemzőikA szovon ()ok hasonlóképp épültek fel, de az épületek elrendezése a helyszín sajátosságaihoz igazodott, követve a geomancia (fengsuj) elveit. A fő oktatócsarnok mellett pavilonok, könyvtár, kollégiumi épületek voltak megtalálhatóak, ahol a diákokat és a tanárokat elszállásolták. Ugyancsak megtalálható volt minden ilyen iskolában valamely neves vagy fontos korábbi konfucianista tudósnak szentelt kegyhely, ahol a diákok lerótták a tiszteletüket.[1][3] Világörökség 2014-ben az UNESCO kilenc szovon ()t vett fel a világörökségi javaslati listára, melyek 2019-ben lettek a világörökség részei:[3]
JegyzetekForrások
További információk
Kapcsolódó szócikkek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![Az andongi Toszan szovon (Dosan seowon) a leghíresebb szovon (seowon) Dél-Koreában[1]](F%C3%A1jl:Korea-Andong-Dosan_Seowon_3015-06.JPG)
