Thomas Antal
Született	1889. április 21. Versec
Elhunyt	1967. augusztus 19. (78 évesen)[1] Budapest
Foglalkozása	építész
Sírhelye	Farkasréti temető[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas Antal témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Thomas Antal (Versec, 1889. április 21. – Budapest, 1967. augusztus 19.) magyar építész.

Budapesti és bécsi műegyetemi és iparművészeti iskolai tanulmányok után, 1907-től Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészirodájában kapott munkát. Később Führer Miklós mellé került, és vele dolgozott 1912-ig. Ezzel párhuzamosan, 1910-től Sváb Gyula és Jakabffy Zoltán munkatársaként részt vett a Kultuszminisztérium Műszaki Osztályának népiskola-rendszer kialakítási tervezésében.^[2] Részt vett a Sváb Gyula-féle iskolaépítési programban, ahol egy vagy több iskolaépületet tervezett (helyszín nem ismert).^[3]

Számos tervpályázaton indult, de sok alkotása nem valósult meg. Az első világháború utáni időszakban épültek ideiglenes pavilonjai a budapesti nemzetközi vásárok számára. Az 1930-as években népies stílusban tervezett lakóházakat, templomokat.^[2] Az 1930-as években modern, funkcionalista stílusú épületek kerültek ki kezei közül, ezeken minimális art déco hatás is megfigyelhető.^[4]

Az építészet mellett festőként is ismert volt, és 1909-től alkotásait kiállításokon mutatta be. Különböző utazásai alkalmával sok rajzot és festmény készített. Számos ábrázolása a budapesti régi Tabán városrészhez köthető. Foglalkozott emellett kerámiakészítéssel és más iparművészeti ágakkal. Nevéhez fűződik a Feszty-körkép diorámájának felújítása és a hozzá tartozó szobrok megmintázásra.^[2]

1985-ben 150 db, 1920 és 1950 között készült tervrajza bekerült a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményébe.^[5]

Munkásságáról 1988-ban a Magyar Építészeti Múzeum kiállítással emlékezett meg. Ennek anyaga nem sokkal később kiállítási katalógus formájában is megjelent.^[6]

• 1910-es évek: iskolaépület (helyszín nem azonosítható) – a Sváb Gyula-féle iskolaépítési program keretében^[7]
• 1938: Szent István elemi iskola, Székesfehérvár, Széna tér 10.^[4]
• 1938 k.: Szent Imre herceg iskola, Komárom, Bajcsy-Zsilinszky út 15.^[4]
• 1939–1940: Danubius Fegyver- és Lőszergyár Rt. üzemépület, Budapest, Kövér Lajos u. 21-25.^[4]

• 1908–1909: kiállítóterem a Magyar Építők- és Iparművészeti Rajzolók Országos Egyesülete számára (I. díj)^[2]
• 1909: lakóház saját édesapja számára, Versec^[2]
• 1910: múzeum, Balassagyarmat^[2]
• 1913: iskola és lakóház, Fonyód (Berey Antallal közös munka)^[2]
• 1913: Dr. Lüley György családi háza, Aranyosmarót (Berey Antallal közös munka)^[2]
• 1910-es évek?: Erényi Ullmann vadászkastély, hely megjelölése nélkül (I. díj)^[2]
• 1910-es évek?: Munkástelep, Kolozsvár^[2]
• 1928: gőzfürdő, Sopron^[8]
• 1930: Colombus-emlékmű és világítótorony, hely megjelölése nélkül^[2]
• 1942 k.: Községi polgári fiú- és leányiskola, Siófok^[4]

• Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
• Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet, I. kötet, Ariton Kft., Budapest, 2022, ISBN 978-963-12-6691-7
• Csutiné Schleer Erzsébet: Thomas Antal (http://fvmk.hu)

• Thomas Antal (1889–1967) építész emlékkiállítása: Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának kiállítása, a katalógust szerk. és a kiállítást rend. Hadik András és Ritoók Pál. Budapest: OMF Magyar Építészeti Múzeum, 1988.