Alsócsernye

	Alsócsernye (Černina)
	; Alsócsernye zászlaja
	; Alsócsernye zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Homonnai
Rang	község
Polgármester	Silvia Žinčáková
Irányítószám	067 23 (pošta Baškovce)
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	HE
	Népesség
Teljes népesség	154 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	24 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	264 m
Terület	7,40 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 03′ 08″, k. h. 21° 49′ 23″49.052300°N 21.823000°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 08″, k. h. 21° 49′ 23″49.052300°N 21.823000°E
	Alsócsernye weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsócsernye témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsócsernye (1899-ig Czernyina, szlovákul: Černina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 17 km-re északnyugatra, az Alacsony-Beszkidek déli részén, az Ondava völgyében fekszik.

Története

1492-ben említik először, a homonnai uradalom réze volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Czernina. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Matyasovszky, és Pothorányi Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Jánkótzhoz nem meszsze, ’s ennek filiája, legelője elég, ’s marhával is nem haszontalan kereskednek lakosai, határbéli földgyének egy része soványas, más része pedig nem terméketlen, harmadik Osztálybéli.”^[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Czernyina, tót falu, Zemplén vgyében, Jankócz fiókja: 209 kath. lak., 672 hold szántófölddel. F. u. Marjássy, Poturnyai. Ut. post. Nagy-Mihály.”^[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsócsernye, azelőtt Czernyina. Tót kisközség, mindössze 25 házzal és 152 róm. kath. vallású lakossal, kiknek itt templomuk nincsen. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. Hajdan a Homonnaiak birtoka volt, azután a Máriássy és a Pothurnay családoké lett. Most nagyobb birtokosa nincsen.”^[3]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 132, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 195 szlovák lakosa volt.

2011-ben 181 lakosából 173 szlovák.

További információk

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[3] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

[1]

[2]