Zemplénróna

	Zemplénróna (Rovné)
	; Zemplénróna zászlaja
	; Zemplénróna zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Homonnai
Rang	község
Első írásos említés	1543
Polgármester	Jozef Baláž
Irányítószám	067 32
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	HE
	Népesség
Teljes népesség	464 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	57 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	188 m
Terület	8,10 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 58′ 45″, k. h. 22° 00′ 30″48.979167°N 22.008333°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 45″, k. h. 22° 00′ 30″48.979167°N 22.008333°E
	Zemplénróna weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zemplénróna témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zemplénróna (1899-ig Rovna, szlovákul: Rovné) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 10 km-re északkeletre, az Udva-patak bal partján fekszik.

Története

A települést 1400 körül alapították soltész általi betelepítéssel a homonnai uradalom területén. Első írásos említése 1543-ból származik. A Drugeth család birtoka volt, majd kihalásuk után a Csákyak és az Andrássyak tulajdonában találjuk. 1600-ban a bíró házán kívül 9 háztartása volt. Később lakosságának száma növekedett. 1715-ben 13, 1720-ban 8 adózó háztartással rendelkezett.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROVNA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik n. k. Felső Körtvélyeshez 2/4, d. Cziróka hoszszú mezőhöz 3/4, n. ny. Udvához 3/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, gabonát, és zabot középszerűen, árpát, és búzát tsekélyen terem; erdeje kevés; itten az Uraságnak szép majorsága van; piatzok Homonnán 1 1/4 órányira.”^[2]

1828-ban 54 házában 403 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rovna, tót falu, Zemplén vmegyében, Körtvélyes fil., 405 r. kath., 5 zsidó lak. Szántófölde 649 hold. Erdeje van. F. u. gr. Csáky. Ut. p. N.-Mihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zemplénróna, azelőtt Rovna, tót kisközség 69 házzal és 400 róm. kath. vallású lakossal. Postája és vasúti állomása Udva, legközelebbi távírója Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott, de a XVII. század végén Putnoky Jánost is egy itteni részbirtokba iktatták. Azután a gróf Csákyak, s ezek révén az Andrássyak lettek a földesurai. Most gróf Andrássy Géza birtoka, kinek itt romladozó, régi kastélya is van. Érdekes tudni, hogy Trefort Ágoston és Eötvös József báró itt gondolták ki és innen adták közforgalomba a „róna” szót. Római katholikus temploma 1853-ban épült.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 400, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 511 lakosából 970 szlovák, 95 ruszin és 35 cigány volt.

2011-ben 464 lakosából 402 szlovák és 47 cigány.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1853-ban épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]