Szélesmező

	Szélesmező (Veľopolie)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Homonnai
Rang	község
Első írásos említés	1620
Polgármester	Valéria Klapáčová
Irányítószám	067 31
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	HE
	Népesség
Teljes népesség	362 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	43 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	179 m
Terület	7,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 59′ 30″, k. h. 21° 57′ 10″48.991667°N 21.952778°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 30″, k. h. 21° 57′ 10″48.991667°N 21.952778°E
	Szélesmező weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szélesmező témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szélesmező (1899-ig Valopolya, szlovákul: Veľopolie) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 8 km-re északkeletre, a Laborc bal partján fekszik.

Története

1430-ban már „Szélesmező” néven említik először. Ezen a néven szerepel 1557-ben is, amikor az adót nem fizető települések között sorolják fel. A Drugethek homonnai uradalmához tartozott. A falut a 17. századtól kezdik szlovák nevén említeni, így 1630-ban „Weliepolia” néven említik. A Drugethek után a Szirmayaké, akik 1701-ben templomot is építtettek a községnek. 1715-ben 10 adózója volt. 1773-ban „Welopolya” néven találjuk. 1784-ben 44 ház állt a faluban 356 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VELYOPOLYA. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Csáky Uraság, és a’ Plébánia, lakosai katolikusok, kevés oroszok, fekszik n. kel. Lubiséhez 1/4, n. ny. Kochanóczhoz 3/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, földgye hegyes, agyagos, és követses, gabonát, és zabot középszerűen, búzát, árpát tsekélyen terem; erdeje kevés, piatza Homonnán 1/4 órányira.”^[2]

1808-ban „Welopole” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1828-ban 47 házában 380 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Velopolya, Zemplén v. tót falu, ut. p. Homonnához északra 1 órányira: 342 romai, 40 g. kath., 20 zsidó lak. 662 h. szántóföld. Jó rét a Laborcza mentiben. F. u. Szirmay és a homonnai plebánia.”^[3]

1890-ben 216 a lakosainak száma, akik főként mezőgazdasággal, seprűkötéssel, vesszőfonással foglalkoztak. Később főként Homonna üzemeiben dolgoztak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szélesmező, előbb Velyopolya. Laborczmenti tót kisközség, 38 házzal s 234 róm. kath. vallású lakossal. Postája és vasúti megállója Udva, távírója Homonna. A homonnai uradalom tartozéka volt, de a XVII. század végén Izdenczy Miklósnak is volt benne része. Ez időben Weliepolia alakban találjuk feljegyezve. Azután a gróf Csákyaké lett s most Szirmay Pálnak van itt nagyobb birtoka. Az 1873-iki kolerajárvány sok lakosát ölte ki. Róm. kath. templomát gróf Csáky István 1775-ben építtette.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Az iskola 1967-ben, a kultúrház 1983-ban épült.

Népessége

1910-ben 221, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 318 szlovák lakosa volt.

2011-ben 342 lakosából 338 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1701-ben épült barokk stílusban. 1776-ban átépítették, ekkor épült tornya is. 1970-ben a régi templomot modern templommá építették át.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]