|
Bogács
Bogács fürdőhelyéről ismert község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban. FekvéseA vármegye déli részén, Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 18 kilométerre keletre, Mezőkövesdtől 11 km-re északra található.  A közvetlenül határos települések: észak felől Cserépfalu, északkelet felől Cserépváralja, délkelet felől Tard, dél felől Mezőkövesd, délnyugat felől Szomolya, északnyugat felől pedig Noszvaj. MegközelítéseKözúton négy irányból érhető el: Eger-Noszvaj felől a 2504-es, Mezőkövesd és Cserépfalu felől egyaránt a 2511-es úton, Tard felől pedig egy számozatlan önkormányzati úton. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az M3-as autópálya, illetve a 3-as főút felől közelíthető meg, mezőkövesdi letéréssel. Tömegközlekedéssel: Budapestről, Miskolcról Mezőkövesdig vonattal, onnan autóbusszal; Egerből szintén gyakran induló autóbuszjáratokkal közelíthető meg a település. Nevének eredeteNevét az ószláv bogatu (gazdag) szóból eredeztetik. TörténeteA terület az őskor óta lakott, a 19. században újkőkori kőszerszámokat találtak itt. A települést 1248-ban említik először, Bogachi néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra. A II. világháború idején, 1944-ben kisebb harcok folytak a környéken. Az 1950-es években a térségben olajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során termálvíz tört fel. A község termálfürdőjében 1959-ben épült az első medence, 1973-ban három újabb. A létesítmény 2000-től már hat medencével várja az idelátogatókat. 2011–2012-ben jelentős átalakításokon ment keresztül a fürdő, amelyek leginkább a medencék felújítását érintették, így ma már a modern kor követelményeinek megfelelő környezet fogadja a Bogácsra látogatókat. KözéletePolgármesterei
A településen 2004. augusztus 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson az addigi faluvezető is elindult, de 32,51 %-os eredményével, négy jelölt közül csak a második helyet érte el.[8] NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a településen a lakosságnak 72%-át magyar, 28%-át roma származású emberek alkották. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 19,2% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,1%, református 6,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,2% (15,8% nem válaszolt).[14] 2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 17,9% cigánynak, 1% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,1% volt római katolikus, 7,2% református, 0,3% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 23,1% felekezeten kívüli (29,3% nem válaszolt).[15] Oktatás
A falu híres szülöttei, elszármazottai
KultúraMazsorett csoportA bogácsi általános iskola tanulóiból alakult 2001-ben a Bogácsi Mazsorett Csoport, ami egyre több alkalommal lép fel helyi rendezvényeken, de más településeken és határainkon túl is. Évi 15-20 felkérésnek tesznek eleget. Szőlőtermesztés és bortermelésA faluban régóta termesztenek szőlőt és bort, ezért szerepel egy szőlőfürt és a szőlő művelésére utaló több eszköz a község címerében is. 1992 óta minden nyáron borversenyt tartanak Bükkvinfest néven. 1994 óta a borászathoz kapcsolódó több napos kulturális és szórakoztató programokat tartanak. 1996-ban a fesztivál idején ünnepélyes keretek között megalakult a Szent Márton Borlovagrend. 2012-ben jubileumi, XX. Bükkvinfestet tartották. Írásos említések szerint Bogácson a 18. század óta foglalkoznak aktívan szőlő- és bortermeléssel. A település a Bükkaljai Borvidék központjához tartozik, jellegzetes szőlőfajtája az olaszrizling. A vidék domborzati és éghajlati viszonyai leginkább a fehér szőlőfajták termesztésére alkalmasak, amelyekből az utóbbi évtizedekben nagyobb mennyiségű bort állítanak elő. A községbe látogató vendégek a helyi borokkal a Cserépi úti pincesoron ismerkedhetnek meg. Szent Márton BorlovagrendAz 1996-ban alapított borlovagrend elnevezése a templom védőszentjére utal, akinek névnapján, november 11-én tartják a községi búcsút, és ekkor kóstolják és áldják meg az új bort. A Borlovagrend tagjai bordó színű egyenruhát viselnek. Az országban több helyen, valamint Ausztriában és Németországban is terjesztik a tájegység jó hírnevét, így bővítve a nemzetközi kapcsolatokat. A borrend céljának tekinti a Bükkaljai tájegységen termelt borok megismertetését a fogyasztókkal, a borvidék értékeinek népszerűsítését, a szőlőtermesztés és borászat szokásainak fenntartását, gondozását, fejlesztését, a Bükkaljai Borfesztivál támogatását. Egyéb civil szervezetek
Látnivalók
Sportélet
Képgaléria
További információk
Jegyzetek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
_(Hungary).jpg)
_(Hungary).jpg)
_(Hungary).jpg)
