Miskolc agglomerációjának délkeleti részén helyezkedik el, a Sajó jobb parti oldalán, Kistokajtól mintegy 5 kilométerre.
A közvetlenül határos települések: észak felől a Sajó túlpartján elterülő Alsózsolca, kelet felől az épp átellenben fekvő Sajólád, nyugat felől Kistokaj, északnyugat felől pedig a Miskolchoz tartozó Szirma. Dél felől a legközelebbi település Ónod, délnyugat felől pedig Mályi, de közigazgatásilag egyikkel sem határos.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az M30-as autópálya, amely a nyugati külterületei között halad el, és ott csomópontja is van. Központján azonban csak a 3603-as út halad keresztül, illetve érinti még a keleti határszélét a 3606-os út is.
Története
Római katolikus templomát 1994-ben építették, a templomban Mindszenty bíboros szobra is látható. 1950-ben a falut Sajóláddal egyesítették Ládpetri néven. 1958-ban a két település újra kettévált.
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Dr. Juhász Balázs (Községvédő és Hagyományőrző Egyesület)[3]
1994–1998: Dr. Juhász Balázs (Községvédő Egyesület-KDNP)[4]
2001-ben a település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak, 8,9% cigánynak, 1,6% ruszinnak mondta magát (17,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,5%, református 6,1%, görögkatolikus 25,1%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 9,6% (25,3% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% cigánynak, 1,9% ruszinnak, 0,6% bolgárnak, 0,1-0,1% szlovénnek, ukránnak és németnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,9% volt római katolikus, 4,7% református, 11,5% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 8,4% felekezeten kívüli (55,8% nem válaszolt).[13]
Híres szülöttei
Szuvák József (Sajópetri, 1890. április 17. – Buj, 1980. március 5.) görögkatolikus pap, a Hajdúdorogi Esperesi Kerület esperese, püspöki tanácsos.[14]
Labancz Anna (Sajópetri, 1946. október 25. – Miskolc, 1970. április 19.) magyar ápolónő, akinek meggyilkolása a magyar kriminalisztika egyik leghírhedtebb esete.
