A Bodrogköz magyarországi részének keleti részén helyezkedik el, nem messze a szlovák határtól; a megyeszékhely Miskolctól közúton mintegy 120 kilométerre keletre fekszik.
Csak közúton közelíthető meg, Pácin és Zemplénagárd felől egyaránt a 3807-es úton; ez Lácán és Csékén is keresztülvezet. Monyha, mely zsákfalunak tekinthető, közúton csak Láca központja felől érhető el, a 38 121-es számú mellékúton.
Történelme
Láca község már az 1500-as évek elején írásos formában a Bagossy család birtokaként említették. A Láczay családdal 1598-ban találkozni, Láczay Péter birtokos személyében. Cséke neve 1333-ban a pápai tizedjegyzékben szerepel először. A Csékey család ősi fészke, mely család várat is épített, ami a XVI. században még fennállt. Lácacséke 1950-ben jött létre Láca és Cséke községek egyesítésével. Ideiglenes neve Láca volt, mai végleges nevét 1951-ben kapta.[3]
A településen 1999. november 14-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta. A választás furcsa érdekessége volt, hogy a négy induló közül az egyetlen nem független aspiráns, a Zempléni Településszövetség jelöltje 10,48 %-kal csak az utolsó helyet tudta elérni, tehát a térségi önkormányzatok (sok más érintett településen jellemzően sikeresen működő) összefogása itt nem volt képes a helyiek körében elfogadott jelöltet találni.[7] Ugyanebben az önkormányzati ciklusban sort kellett keríteni még egy második időközi polgármester-választásra is, 2002. március 17-én,[9] az addigi polgármester lemondása miatt.[16]
Díszpolgárai
Dr. Salamon Sándor korábbi polgármester (2004)[17]
Dr. Bodrogi István onkológus professzor (2016)[18]
Derczó István építőipari vállalkozó (2024)[forrás?]
Kulturális élete
2016 óta, nyaranta Éles Bulcsú grafikusművész vezetésével a Lácacsékei Művésztelep működik a településen, és gazdagítja a falu értékeit.[19]
2001-ben a település lakosságának 75%-a magyar, 25%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[20]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 39,8% cigánynak, 0,6% németnek, 0,6% szlováknak, 0,3% ukránnak mondta magát (2,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,6%, református 42,9%, görögkatolikus 14,3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 19,5% (8,2% nem válaszolt).[21]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 65,6% cigánynak, 0,7% németnek, 0,3% szlováknak, 0,3% lengyelnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,8% volt római katolikus, 23,5% református, 9,9% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 40,5% felekezeten kívüli (20,4% nem válaszolt).[22]
